A három jelölt közül az első Roska Tamás volt, aki a műszaki
tudományok doktora, legfőbb kutatási területe a nagysebességű
információ-feldolgozás. A 80-as évek végén a CNN bionikus szem (Cellular
Nonliner Network chip) kifejlesztője Leon Chua professzorral együtt. Több díjat
is magáénak tudhat, többek között a Gábor Dénes-díjat, Szent-Györgyi
Albert-díjat, Széchenyi-díjat és végül 2002-ben a Bolyai-díjat.

A következő
jelölt Somlyódy László volt, aki a MTA rendes tagja 1998-tól, szakterülete a
vízgazdálkodás és tevékenységét szintén a Műszaki Tudományok Osztályán végzi, és
több díjjal jutalmazták (Vitális-díj, Gábor Dénes-díj, Széchenyi-díj és Deák
Ferenc kutatási díj).

Végül pedig Pálinkás József, aki legjelentősebb tudományos
eredményeit az atomi ütközésben ionizált atomok elektronfelhője aszimmetriájának
kimutatásával, az elektron-elektron ütköztetés (Thomas-szórás) során létrejövő
elektronbefogadás és a semleges lövedék-atomok elektronbefogadásának
kimutatásával érte el. Tudományos publikációinak száma 299. 1995-ben a MTA
megválasztotta levelező tagjának, 1998 és 2002 között a kormány tagja először
államtitkárként majd oktatási miniszterként, működése alatt jelentős
fejlődéseket ért el a magyar tudományos kutatás lehetőségeinek javításában.

Az egyfordulós szavazáson a három jelölt közül egyértelmű többséggel
(476-ból 276 szavazattal) Pálinkást szavazták meg új elnöknek az elkövetkezendő
három évre, aki megválasztását követően azonnali hatállyal lemondott parlamenti
mandátumáról.

Az új elnöknek céltudatos
elképzelései vannak az Akadémia működésének változtatásával, megújításával
kapcsolatban. Pálinkás nem kíván hátat fordítani az Akadémia megalapításától
kezdve jól bevált hagyományoknak. Azonban a tudományos életben folyamatos
megújulás zajlik, amit úgy érez, hogy a MTA alkalmas lenne ezen fejlődési
irányvonalak közvetítésére, összefoglalni az elkövetkezendő teendőket a tudomány
és tudománypolitika területén, például megemlítette a finanszírozási rendszer
kérdését. Megfogalmazta, hogy Magyarország milyen eséllyel indul arra
vonatkozólag, hogy a tudomány élvonalába kerüljön és ez által milyen
tudományterületeket, kellene a leginkább támogatni (mezőgazdaság,
élelmiszertermelés, gyógyszeripar, géntechnológia, éghajlatváltozás). A MTA új
főtitkára Németh Tamás akadémikus lett, a MTA Talajtani és Agrokémiai
Kutatóintézetének igazgatója 446-ból 235 szavazattal.

Mindenesetre
kecsegtetően hangzanak, és határozottnak tűnnek az új elnök célkitűzései. De ez
még nem elég, reméljük, van rá esély, hogy az emberek és az akadémiai tagok
összefogásával fejlődhetnek a tudomány területei és kis hazánk nagy nevei
ismertté válhatnak szerte a világon.