Hogy kik is Carlos Baute és Marta Sanchez? Erről nincsen sok információnk. A „latin tenyészmén” és a „szőke ámbátor egzotikus senorita” archetípusok jól bevált receptje alapján kitenyésztett díszpéldányokról van szó, akikkel szívesen ágyba bújna az ellenkező nem jelentős és a saját nem egy csekély hányada. Zenei kvalitásaik másodlagosak, de ez nem jelenti azt, hogy a cikkünk tárgya rossz dal lenne.
Egy standard latin popdal átlagot valamelyest überelő kivitelezésével van dolgunk. Nincs semmi elektronika (na jó egy kis gépdob az elején). Mind a fő-, mind a mellékszerepek a hangszerekéi. Természetesen az előbbi a megunhatatlan akusztikus gitár privilégiuma, de a hammond orgona is sokat ad hozzá az összképhez, nem is beszélve a nóta végébe beletülkölő trombitáról, ami egy kisebb katarzisként is felfogható.
Jó kis nóta ez, egy keményebb irodai nap lopott kávészünetére például ideális társ, ha csak nincs egy latin szerető a közelben…
Hozzászólások