Mindig is mélyen tiszetltem az olyan hip-hop és rap lemezeket, amiket
akárhányszor hallgattam meg, mindig találtam benne valami új apróságot. A
készítőjüjket nem különben, bár a háttérinfok helyett sokkal fontosabbnak
tartom, hogy milyen a végtermék, maga a zenei anyag, amit hallok; és rengeteg
közreműködőt hallok: minden számra jutott legalább egy, ha nem kettő. Férfi, nő,
rapper, énekes; igazán figyelemre méltó lett a felhozatal.
Üdvözítő, hogy a
hazai underground hip-hop ilyen nemzetközi kapcsolat-rendszert tart fent. Én
személysen jobban tudnám élvezni, ha a teljesen egyedi hangvételű, recsegő,
darabos, dallamos számok elején egy kicsit hosszabb a bevezető van a beat-ből;
tisztán, MC nélkül, hogy rá lehessen hangolodni a számokra. Ettől kicsit
levegősebb is lett volna az album, de persze, abban is van ráció, hogy az egész
lemez olyan, mint egy részlet egy rap freestyle estéből: az ütemek csak jönnek
megállás nélkül, egymás után, és a mikrofon is folyton kézről kézre jár.
Aprólékos, kidolgozott munka, de olyanoknak nem ajánlanám, akik soha nem tudtak
meghallgatni mondjuk, egy Wu-Tang albumot.
Hozzászólások