A Punnany másik legendás alapítótagjával, Farkas Rolanddal, alias Wolfieval beszélgettünk a csapat sikereiről, a közelgő tavaszi pihenőről, és természetesen a Fel kislemez-trilógiáról.

-Tegnap Fridge fesztiválon adtatok koncertet hatalmas, őrjöngő tömegnek, most pedig egy színház-szerű előadóteremben léptetek fel. Nehéz átállni ilyen rövid idő alatt?

-Alapjáraton rengeteg fellépésünk van, sokszor egymáshoz nagyon közeli időpontokban, így effajta pörgéshez már hozzászoktunk. Ez a mai, olyan szempontból más helyzet volt, hogy egyedi felkérésnek tettünk eleget, és általában nem is szoktunk hasonló közegben szerepelni. De mindig szeretjük új helyzetekben kipróbálni magunkat, mert ez nekünk is különleges élmény. Mátén is látszott például, hogy mennyire izgult az előadás alatt.

-Korábban meg lett lebegtetve, hogy lehet kevesebb koncertet fogtok adni, azok viszont mindig tartogatnak majd egyedi elemeket. Ez a projekt hogy áll?

-Mindenképpen szeretnénk új dolgokkal készülni a jövőbeli koncertjeinkre, de azt is fontosnak tartjuk, hogy a különböző látványelemek ne vegyék el a figyelmet magáról a zenéről és a szövegekről, hiszen azoktól vált olyanná a zenekar, amilyenné. A csapat most majdnem fél éves pihenőre fog elmenni az év végi fellépések után, jócskán lesz időnk ötletelni, hogy mivel lepjük meg a közönségünet a 2014-es koncerteken. Persze tavasszal is ugyanúgy a munkáé lesz a főszerep, természetesen elkezdünk dolgozni az idén májusban megjelent Fel című kislemez sorozatunk második részén, illetve videoklipek készítése is tervbe van véve.

-Csak az új korongon helyet kapó nótákhoz készülnek majd klipek?

-Nem, visszanyúlunk a már meglévő számainkhoz is. Most már talán elmondhatom, mert több helyen is utaltunk rá, hogy a Engedd el című dalunkhoz fogjuk elkészíteni a legközelebbi klipet. De természetesen az „E” kislemezen található zenékhez is születnek majd videók.

-Láthattuk az előadás során, hogyan születik nálatok egy új dal. Viszont Ti a már meglévő számaitokat is próbáljátok minden fellépésen máshogy előadni. Hogy is van ez?

-Igen, ezek általában az adott koncert előtti napokban, hetekben, a próbák során szoktak kialakulni és végleges formát ölteni. A változásra több szempontból is szükség van. Mi is már unjuk néha az ezredszerre előadott dalokat, meg lehet a közönség is, bár erről szerencsére még nem kaptunk visszajelzést. [nevet] De mindenképpen szeretjük átalakítani, átgyúrni az adott közeg szája íze szerint a zenéinket. A mai előadás során a Láttam már szebbet című dalunkat is több verzióban hallhatta a közönség. Volt rockos, punkos, illetve soulos áthallás is. A lényeg az, hogy mindig meglegyen az izgalom, az a bizonyos gombóc a torkokban, amikor felcsendül egy-egy dal egy fellépés során.

-Ma megemlítettétek, hogy a hangulat az elsődleges szempont egy dalnál, nem pedig a szöveg. Ez akkor is így volt, amikor még nem állt mögöttetek egy zenekar?

-Olyan szempontból nem változott az idők folyamán ez a dolog, hogy az alapzenék kigondolása és megalkotása még mindig szinte kizárólag Máté feladata. Így elsősorban mindig az ő akarata érvényesül egy-egy zenei aláfestés megalkotásakor. Ha kész egy zene, én elmegyek Mátéhoz, meghallgatom a mintákat, és kiválasztok egy adott darabot egy adott hangulathoz, ami akkor éppen a leginkább jellemez. Aztán persze a zenekar többi tagjával is összeülünk, ők is gyakran tesznek javaslatokat egy-egy zenét illetően, amit aztán ha elfogadunk, fel is használunk a végleges verzió során.

-Érdekes volt hallani, hogy a kezdetekkor az is megfordult a fejetekben, hogy raggázni fogtok. Ez igaz?

-Olyannyira, hogy a nevünk például abból a kultúrkörből származik, ugye a jamaicai patois nyelvében található kifejezések alapján született a Punnany Massif. És valóban volt egy ilyen kezdeményezés, még egy dal is született a stílus jegyében. Azonban rájöttünk, hogy ez a fajta fekete kultúra és életérzés nem lenne hiteles a mi szánkból, ezért fel is hagytunk a projekttel.

-Egyébként ti most hova helyezitek magatokat a zenei stílusok között? Hip-hop? Pop? Érdemes egyáltalán besorolni magatokat?

-Ez tényleg egy olyan téma, ami sokszor feljön, és amivel sokan foglalkoznak. A Punnany Massif ma már inkább pop stílusban játszik, ezt nem is érdemes cáfolni. Azonban ez önmagában nem egy degradáló jelző. Szerintem két fajta pop létezik: az első csoportot olyan csapatok alkotják, akiknek nincsenek saját koncertjeik, és akiket csak a különböző kereskedelmi rádiók és televízióadók nyomnak. A másik pedig az alulról jövő réteg, akik saját maguknak köszönhetik a sikert. Az utóbbiba tartozunk mi is. Rengeteg munkánk van abban, hogy idáig eljutottunk, és nagyon hálásak vagyunk, hogy az OTP Junior kiemelt támogatottjaivá válhattunk, mert ezáltal valósíthatunk meg olyan dolgokat, amelyekre korábban nem volt lehetőségünk önerőből. Egyébként ez egy elég megosztó kérdés zenekaron belül is, Máté például kifejezetten nem szereti, ha minket kizárólag hip-hop csapatnak titulálnak. Bennem viszont nagyon megvan a hip-hop zene iránt érzett szeretet, már egészen kis korom óta foglalkozom a műfajjal. Ezért egyébként nem csak a Punnany berkein belül, hanem kívül is próbálok mindent megtenni. Például Akkezdet Phiaiban zenélő Saiiddal nemrég újraindítottuk a hip-hop.hu weboldalt, ami kifejezetten ezzel a kultúrkörrel hivatott foglalkozni. Én úgy gondolom, a rap máig az egyik, ha nem a legszabadabb műfaj. Ezért én minden porcikámmal azon vagyok, hogy a kultúrája és szellemisége örökké éljen.

-Említettétek, hogy fontos a zenétekben a magyarságtudat, de nem akartok szélsőségesek lenni. Illetve, hogy fontos dolgokról beszéltek szívesen, de nem akarjátok, hogy túl tömény legyen a mondanivaló. Nehéz megtalálni az aranyközéputat?

-Erre a kérdésre azért nem tudok rendesen válaszolni, mert nekünk valahogy ösztönösen sikerült jól belőni magunkat, anélkül, hogy túlságosan sokat agyaltunk volna azon, hogy milyen stílusban vagy hangnemben készítsük a zenéinket. Ezt persze továbbra is szeretnénk megtartani, politikáról sem azért nem beszélnünk, mert nincs meg a véleményünk róla – mert megvan -, hanem mert az már önmagában megosztaná a közönségünket. Mi is csinálhatnák odamondós számokat, amik kizárólag arra koncentrálnak, ami rossz vagy rosszul működik, de azok nem mi lennénk, nem a Punnany Massif. Hiányozna belőle a pozitív vonulat, a megoldás, vagy ha az nem is, az esetleges alternatíva nyújtása. A mi zenénkben viszont tudatosan van egyfajta nevelő szándék. Ez a szándék pedig az, hogy megmutassuk, van lehetőség a jóra, a változásra, az erre való képesség pedig mindig az adott személyben, Te benned van.