Nyolc óra. Ritka alkalmak egyike, hogy pontosan érkezem. A jutalmam az elismerő szavak helyett azonban csak egy horribilis sor volt. Itt már lehetett érezni, hogy valami lesz. Valami igazán nagy volumenű. Budapesten, sőt talán az egész országban ezen este itt volt a legnagyobb, az egy négyzetméterre eső rock zenészek száma. A zenész brigád nagy számához párosult egy meglepően nagy hallgatói tábor is. A közel harminc (!!) fellépő tehetség háromszor tudta volna megtöltetni a helyet. A rendezők kishitűségét jelzi, hogy a kisteremben kapott végül helyet az esemény. Tér híján és az ismeretségek révén gyorsan befészkelte magát egy kellemes baráti hangulat. Nem volt ez más, mint egy hatszáz fős baráti társaság.

A koncepció működött, a közönséggel egyetemben én is megzabáltam az egészet. Az első rifftől az utolsó dobütésig. A különböző együttes tagokból előttünk összeálló kis csapatok folyton előrukkoltak egy még nagyobb dobással. A tömegpszichózis dolgozott, a hangszálak égtek, a gitárok lángoltak.

A metál örömünnepeként fémjelzett eseményen tényleg volt öröm és ünneplés. Meg metál. Örültünk, hogy ennyire változatos és igényes a felhozatal. Ünnepeltük a ‘nagyokat’ akiknek a zenéit hallhattuk. Ahogy a Tribute to Trash Of The Titans fellépői tiszteletüket tették a Pantera, Metallica, Slayer, Slipknot, Testament, Sepultura, Megadeth, Nevermore, Machine Head, Killswitch Engage, Arch Enemy és Tormentor előtt, úgy mi is tisztelettel tartozunk azoknak, akik aznap estére elhozták nekünk ezeket a zenekarokat. Igaz, hogy kicsit több volt a baki, kicsit másként szólt, de a miénk volt.

Szerencsére nagy nevekben nálunk sem volt hiány. Az est egyik sztárvendége az amerikai Nevermore gitárosa, Vörös Attila volt. Az egyik legjópofább megmozdulás pont hozzá kapcsolódik. Egy szám erejéig az egyik tanítványa is részesedhetett a mindenséget jelentő színpad fényeiben. Székely Péter, a tizenhat éves kissrác felállt, megfogta a gitárját majd nemes egyszerűséggel lesöpört mindenkit. Minden várakozásunkat felül múlta, ahogy a morcos kis tekintetével belevág egy fajsúlyos Pantera számba. Mester és a tanítvány egy színpadon… nem hiszem, hogy egy szárnyait próbálgató zenésznek lehet e ennél nagyobb lehetősége.

Az ígéretek szerint decemberben lesz a vol2. ebből az egyedülálló és hiánypótló kezdeményezésből. A rengeteg eddig fel nem fedezett tehetség, akik sajnos parlagon hevernek, újra megmutatják mit is érnek. Szebb jövő vár a magyar rock életre, ha ilyen erős alapokból lehet építkezni. Szóval végre történt valami. Valami, amire példa itthon még nem volt. Megmozdult az a sokat emlegetett, az a nagybetűs UNDERGROUND.

Akik nélkül nem jöhetett volna létre a Tribute to Trash Of The Titans:
Berszán Miklós (Room Of The Mad Robots) – gitár
Bokodi Bálint (The Ministers, A Losing Season, SlipChaos) – ének
Borbély Csaba (Babylon) – gitár
Budai Béla – dob (GetNo)
Draskóczy Csaba (Meltdown, Living Blues Project) – gitár
Erdélyi Péter (Ad Astra, Megazetor) – gitár, ének
Gáspár Bence (Scary Guyz) – dob
Guoth Nimród (Scary Guyz) – gitár, basszusgitár
Guoth Zalán (Scary Guyz) – basszusgitár, ének
Horváth Lajos (Morpheus) – gitár
Kiss Márton (Keeper Of Dreams) – gitár, ének
Koncz Balázs (ex-Everwood) – ének
Köhler Ágnes (Inseason) – ének
Köteles Leander – ének, basszusgitár
Maczák Márk (Keeper Of Dreams) – dob
Mári Péter (Room Of The Mad Robots, ex-Remembering The Steel) – ének
Mártonffy Ákos – gitár
Nagy Ádám (Nuke) – gitár, ének
Nedoluha György (A Losing Season) – basszusgitár
Peralta Miguel (Angertea) – basszusgitár
Purnhauser Pál (Mind’s Mirrors, ex-Charmadynia) – basszusgitár
Püski László (Archaic) – gitár, basszusgitár
Riba Gergely (Naturus, Philosopher) – ének
Szabó Csaba Zoltán (Archaic) – dob
Szabó Dániel (Keeper Of Dreams) – gitár
Vadász András – gitár
Vörös Attila (Nevermore, ex-Remembering The Steel) – gitár