-Az új lemez (legalábbis az első korong) a Lovemonster címet kapta. Na de ki is ez a „Szerelemszörny”?

-Tulajdonképpen a címválasztás oka, hogy olyan dalok születtek melyek ehhez a témához, a szerelemhez kapcsolódnak pozitív vagy negatív értelemben. Nem akartuk egy szirupos, negédes, szerelmes lemez benyomását kelteni ezért is választottuk ezt a dalt címadónak. A dalok egy része saját élményen alapul, a másik felük fiktív. Ez a szörny egy fiktív dolog, egy metafora. Ahogy ezt a lemez borítója is sugallja, a szerelemszörny egy kecses női karokkal, ámde éles karmokkal rendelkező szörnyeteg. Kicsit B kategóriás horror beütése van a dolognak, és mivel maga a dal is egy dirty reggae szám, így passzol is ehhez a vonalhoz.

-Ha már a borítóra terelődött a szó: kinek a munkája ez a nagyon vagány kép?

-A trombitásunk, Subicz Gábor rajzolta.

-Ő egyébként képzőművészettel is foglalkozik?

-Nem igazán, de már az első kislemez, az I’m the One és az előző nagylemez, a Feel the Riddim borítóját is ő tervezte.

-Mikor elkezdtem hallgatni a lemezt, olyan érzésem volt, mintha a demótokat, de legfeljebb az első albumot hallgattam volna. Elég ős-Paso-s beütése van az első néhány dalnak. Direkt nyúltatok vissza a gyökerekhez, vagy csak az én fülem „hord félre”?

-Érdekes amit mondasz, mi pont ellenkező módon érzékeljük… Egy dalnak lehet nagyon ilyen hatása, a magyar nyelvű Elhagytam magamnak, az hangozhat úgy, mintha egy régebbi albumon szerepelt volna, főként a válaszolgatós ének miatt. De nem baj, ha így lehet érezni, mert akkor ez azt jelenti, hogy még a negyedik albumon is van a kezdeti frissességből.

-A másik lemezen már a PASO Roots Rockers játszik. Ez a formáció teljes átfedésben van az „anyazenekarral”?

-Mára már igen. Nem mindig volt így, ez egy régebbi zenekar, már 7 éve létezik. Németországban voltunk turnézni, mikor egy koncert után visszament a színpadra a zenekar csak úgy jammelni, és abból alakult ki ez az improvizatív, inkább pszichedelikus irányvonalat követő csapat. Azóta is folyamatosan létezett ez a zenekar, és adott koncerteket, persze töredékét a PASO-énak. Most jutottunk el oda, hogy volt annyi ötletünk, energiánk és időnk, hogy összejöjjön egy album. Meg ugye ez egy teljesen más hangulatú project, és most sikerült úgy kialakítani az időbeosztást, hogy Victor (Victor Rice, brazil hangmérnök, aki a PASO Roots Rockers albumot keverte) is ráérjen, tudniillik, ő elég sűrű naptárral dolgozik. Nagy hangsúlyt akartunk fektetni arra, hogy a két lemez hangzása markánsan különbözzön egymástól, ezért is volt különböző a két lemez hangmérnöke.

-A jövőben változni fog a koncertek aránya? Több Rockers koncert lesz?

-Eddig sem az volt a probléma, hogy nem volt lelkesedés, vagy kedv, hanem egyszerűen annyi koncertje volt a PASO-nak, hogy nem fért bele. Az anyazenekar van értelemszerűen inkább a fókuszban. Így erre csak azt tudom, mondani, hogy ha lesz lehetőségünk, akkor természetesen csinálunk koncerteket. Azért egy lemezbemutató bulira mindenképp lehet számítani!

-Akárhogy is nézem, ez 24 új dal. Nem aggódtatok, hogy túl tömény lesz?

-Hát nagyon tömény szerintem. Már 3 év telt el az előző lemez óta, általában kettő szokott, de ugye most dupla lemezről van szó. Úgy voltunk vele, hogy ha a következő lemezig is ennyi idő telik el, akkor adjuk ki most az összes meglévő dalt, hogy legyen mit hallgatni később is, mivel az a tapasztalat, hogy a rajongók ezt igénylik. Persze nem kötelező egyben hallgatni a lemezt (a kettőt pedig pláne nem).

-Az előző lemez megjelenésekor egy interjúban azzal magyaráztátok a Feel the Riddim sötétebb tónusait, hogy az akkori közhangulat – válság, miegymás – lenyomataként értelmezhetők. A Lovemonster azonban egy 100 %-ig nyári lemez. Ekkora most a vidámság a bandán belül?

-Szerintem nem is lehetne fokozni a hangulatot a zenekaron belül! Viszont azt be kell látni, hogy nem javult egyáltalán a gazdasági környezet és a közhangulat az elmúlt 3 évben. Ennek okán, talán pont a rossz dolgok ellenpontjaként lett ilyen a Lovemonster. A Roots Rockers lemezen azért vannak globális problémákat feldolgozó dalok, környezettudatossággal foglalkozó vagy éppen a mostani világrend összeomlását vízionáló számot is lehet találni azon az albumon.

-Tavaly jött ki a No Love in Town zseniális videóklipje, amit New Yorkban forgattatok. Tényleg nincs szerelem abban a városban?

-Ahhoz, hogy egy olyan, a dalban szereplő nagyvárost képzeljünk el, ahol rengetegen laknak, mégis elidegenedés és kilátástalanság lesz úrrá az embereken, New York, mint óriási metropolis jó díszletként szolgált. Itt elképzelhető, hogy valaki emberi kapcsolatok között elveszve nem találja a szerelmet. Valószínűleg Budapesten is lehetett volna hangulatos klipet rendezni, de New York még jobban passzolt ehhez.

-Az utcazenészek nagyon jópofák a klipben. Hogy sikerült őket beszervezni?

-Igazából megrendezett jelenet nincsen a klipben. Senkit nem kértünk meg arra, hogy ezt és ezt csinálja. Van például az a jelenet, ahol pacsizom a Pókemberrel. Az is úgy zajlott, hogy én csak futottam, ő volt az, aki nyújtotta a kezét (nevet). Az egész videó spontán jelentek gyűjteménye.

-Ezen a lemezen mintha visszavettetek volna a magyar népzenei motívumokból. Ez tudatosan történt?

-Nem volt tudatos dolog. Sok olyan ötlet van, ami még kidolgozásra vár és még nem került fel a lemezre. Az biztos, hogy a szerelem témájához sok inspirációval, meglévő dalkinccsel tudott volna szolgálni a magyar népzenei vonal, mégsem így alakult. Általában nem tudatos, hogy milyen irányba megyünk el egy album kapcsán, utólag, vagy már a lemezmunka közben áll össze a végleges kép.

-Mennyire nehéz magyar szöveget írni ska zenéhez?

-Sokkal nehezebb magyar szöveget írni rá, mint angolt. Egyrészről adja magát, hogy általában jobban hangzik, ha autentikus, angol, vagy jamaicai angol, azaz patois szöveggel szólal meg egy dal. Azonban vitathatatlan, hogy nagy hozzáadott érték, ha magyar szöveg csendül fel a dalokban. Próbálkozunk, csak erős a szűrő, nagy a kritikus hajlam a zenekarban.

-Mondhatjuk, hogy túl nyakatekert a magyar nyelv a ska-hoz?

-Inkább úgy mondanám, hogy sokkal árnyaltabban kell fogalmazni magyarul ahhoz, hogy ne hangozzék túl egyszerűnek, butának. Ugyanakkor ezek jamaicai-angol ska számok viszonylag szűk szókinccsel és nem túl tág témaválasztással dolgoznak. Aki jobban beleássa magát a műfajba, láthatja, hogy nagyon gyakran találkozni kulcs motívumokkal és kifejezésekkel, amik rendszeresen visszatérnek. A reggae-ben gyakorlatilag stílusjegy is az, hogy miről szólnak a szövegek.

-Te egyébként jártál már Jamaicában?

-Jamaicában nem, de a Karib-térségben már igen. Ez azért érdekes, mert a mi zenénk már egy letűnt kor zenéje tulajdonképpen. Olyan mintha az ember azért menne Amerikába, hogy megnézze, milyen a rockabilly életérzés. Ott is a digitális zenék szólnak a klubokban. Ahova meg ugye az ember elmenne, a stúdiók és a hasonlók, oda egyszerű halandó, pláne turista nem igazán juthat be.

-A PASO-ban te vagy ez egyetlen énekes, gondolom ennek is az oka a gyakori vendégszereplés lemezeiteken. Élő fellépések alkalmával érezted már úgy, hogy túlságosa nagy rajtad a teher, túl sok múlik azon, hogy te milyen hangulatban vagy?

-Élőben nagyon ki van élezve ez a dolog valóban, de szerencsére én elég könnyen át tudok szellemülni. A zene segítségével még akkor is feldobódom, amikor alapvetően nincs túl jó kedvem, így aztán ezt tudom már tovább sugározni a közönség felé. Korábban egyébként volt olyan felállás, amikor több énekes is volt a zenekarban és most az új lemezen a már említett Subicz Gábor bemutatkozik, mint szólóénekes, nemcsak mint vokalista szerepel a korongon. Illetve Csáki Zoli (gitár) és Lipi (dob)is szokott néha énekelni, ilyenkor van néhány pillanatnyi tehermentesítés. Ha meg hosszabb koncerteket játszunk, akkor teszünk instrumentális dalokat a programba, hogy megmutassuk azt az oldalunkat is, és hogy én tudjak szusszanni kicsit.

-Lemezbemutató buli mikor várható?

-A lemezbemutató turné jelenleg is zajlik, de a legnagyobb szabású állomás talán a május 4-i Zöld Pardonos buli lesz Budapesten.

-Jövőre lesz 10 éves a PASO. Mivel készültök? Lehet überelni az idei évet?

-Biztosan lesz egy nagyon nagyszabású szülinapi koncert. Elképzelhető, hogy lesz egy összegző kiadvány. Még idén novemberben fogunk adni egy szimfonikus koncertet a Magyar Rádió szimfonikus zenekarával a Müpában. Sok tervünk van, reméljük sikerül őket megvalósítani!