A Velőrózsák – ugye ez a 2000-es Kispál és a borz album címe is volt egyúttal – név hallatán önkéntelenül eszébe jut az embernek, hogy ezt te váláskor kaptad. Lovasi András vitte a Kiscsillagot (amiről sejthető hogy az a Kicsi csillagból jön) és te pedig a Velőrózsákat?
Kispál András: Ennyire azért nem volt direkt a szituáció. Soha sem volt a reszortom egyébként világ életemben, hogy megválasszam a zenekarneveket. A gyereknek, ha veszekszenek a szülők, hogy, hogy hívják majd,legfeljebb adnak két keresztnevet. Nincs vele gond. Egy zenekarral viszont nem ilyen egyszerű a helyzet, és mi nem jutottunk dűlőre. Pedig jobbnál jobbak jöttek elő, elképesztőek! Aztán találkoztam Pécset egy helyi lap újságírójával, ahol felmerült, hogy mégis mi legyen a zenekar neve, és ez ugrott be. Végiggondoltam öt perc alatt a zenekar akkori tagjait, és rájöttem, hogy mindenki jóval 50 kiló fölött van. Passzolt. Annyi könnyebbség is van a Velőrózsákkal, hogy ez már egy viszonylag bejáratott név. Eleinte szükségmegoldás volt, mostanra már megszoktuk.

        Balról jobbra: Kispál András, Pavlicsek Laci énekes és a sort Bajkai Feri dobos zárja.  

Több tagcserén is túlestetek, új énekes, új dobos is került a csapatba. Miért volt erre szükség?
Kispál:  Mindenáron azt szerettem volna, hogy a zenekar abszolút pécsiekből álljon. Ez nem valamiféle lokálpatriotizmus, hanem a próbák miatt például sokkal célszerűbb. Ami eddig nekem nagyon hiányzott – nem akarok senkit sem megbántani a régiek közül -, hogy nem volt olyan énekesünk, akivel mindezt, amit elterveztünk, meg lehetett volna valósítani. Három- négy ember is megfordult a zenekarban, aki próbált énekesként tevékenykedni, és ha ehhez még hozzávesszük a dobos cserét is… De én ebből nem akarok sportot űzni. Örülök, hogy nagyjából összeállt a társaság, illetve egy menedzsment is, akik segítik a munkánkat, és ezen a felálláson már nem szívesen változtatnék.
Bajkai Feri: -Ez egy új zenekar, természetes, hogy keresi a legmegfelelőbb felállást, és ehhez a partnereket. Sajnos valakitől meg kell válni, újak jönnek a helyére. Remélem, hogy már nem lesz több tagcsere.
Kispál: -Én szállok ki majd… (Hatalmas nevetés.)

A hamarosan megjelenő nagylemez már ezzel a új csapattal készült?
Kispál: -Abszolút! Ferike dobol rajta, kiváló fiatalos lendülettel. Majdnem meghaltam amikor meghallottam, úgy inspirált!

Hogyan működik ez a tagcserék utáni Velőrózsák belülről: barátokká váltatok vagy ez csak egy jó munkakapcsolat?
Pavlicsek Laci: Ezen nagyon sokat szoktunk viccelődni. Eddig tényleg olyan volt ez a zenekar, mint egy villamos: fölszálltak rá emberek, leszálltak róla emberek. Zoli bácsi (Percsy Zoltán, aki „sajnos nem tudott eljönni, mert dolgozik”), a basszusgitárosunk volt az ellenőr, Kispál pedig a villamosvezető.
Kispál (közbeveti): Nem néztem vissza, mi történik.
Pavlicsek Laci: Én most arra is gondolok, hogy időközben volt szervező váltás, rengeteg mindenen mentünk keresztül. De most végre elégedettek vagyunk, a zenekar is tényleg együtt van. Elég sok időt töltöttünk el együtt, a lemezfelvételnél gyakorlatilag együtt voltunk nap mint nap.. Inkább már barátok vagyunk.
Kispál: Ráadásul nekem Pzoli középiskolai osztálytársam volt, egy padban ültünk… El tudod képzelni, hogy miket mondtunk és miket csináltunk együtt. Bár én nem emlékszem rá. Lacival pedig egymásra találtunk elsősorban zeneileg, és akkor már úgy hozta a sors, hogy legyünk barátok.

Régebben több kellemetlen kritikát is kaptatok amiatt, hogy amolyan öregurasan játszotok. Ez nyilván megváltozott az új felállással, hiszen láthatóan feleződött az átlag életkor. De miben változott még a Velőrózsák, például hangzásban az előzőekhez képest?
Bajkai Feri: Amikor felmerült egyáltalán, hogy én képbe kerülhetek, mint a Velőrózsák dobosa, akkor az volt az első gondolatom, hogy mit tudnék hozzátenni a nagy egészhez, és pont azt, ami a fő instrukciói volt egyben Kispál részéről: a lendületes játékot. Szerintem annyiban mindenképpen változott a hangzásunk, hogy én más beállítottságú dobos vagyok. Alapvetően groove-okat játszom, inkább a modernebb zenéket kedvelem, mindig keresem az újat. Ez pedig esetünkben egy szerencsés találkozás, mert a Kispál pont ezt kereste.

Beszéljünk egy kicsit az új lemezről, hiszen erről egyelőre még nem sokat tudhattunk meg. Mi lesz a címe?
Pavlicsek Laci: Most megfogtál! Mert az a cím, ami úgy tűnt hetekig, hogy biztos, az most kezd megdőlni látszani. Ezzel az a baj, hogy már minden kész és még nincs a gyereknek neve. A régi cím tulajdonképpen egy vicces, rólunk szóló kritika volt- egy szóval kifejezve. Nagyon megtetszett, aztán végül rájöttünk, hogy mégsem olyan jó ötlet. Most a” Hamburgerkovács” tűnik befutónak. (UPDATE: ..és ez lett!)
Kispál: Most már remélem jó úton haladunk. De nem is ez a lényeg – illetve a lemez címe nagyon is lényeges, és úgy tűnik, visszajutottunk a névkérdéshez, ami egy nehéz téma.
Egy parkolóőröknek ugyan sok nevet tudok adni, de a lemezcímnek azért egy más hangulatot kell, hogy kifejezzen. A zenével kapcsolatban ami lényeges, hogy ritmikusabb lett, köszönet Ferikének. Az élő anyagot elektronikus zajokkal, zörejekkel is kiegészítettük. Ilyen kisérletezés nekem régi elképzelésem volt, és most végre megvalósulni látszik. Már följátszottunk mindent és a keverés állapotában van. Nemigen közelíti meg, sőt egyáltalán nem az, amit korábban hallani lehetett tőlünk Youtube-on vagy a honlapon. Sokkal kiforrottabb az elképzeléseink szerint, és egyáltalán nem öreguras.

Mivel csak november végén jelenik meg, annyit igazán elárulhatnátok, hogy milyen típusú zenére számítsunk. Gondolom nem lesz azért melankolikus, vagy igen?
Bajkai Feri: Mondhatjuk, hogy alapjaiban beates egy kis rockkal, modern köntösben.
Kispál: Nem határoztuk el, hogy milyen legyen, hanem ami eszünkbe jutott, azt megcsináltuk, de feszesebb lesz most, hogy a Ferike dobol, ez biztos. Az elektronika pedig csak finom díszítés, hab a tortán. Nem úgy kell elképzelni, hogy egy mély bőgetés, és akkor arra rápötyögsz. Nem technót vagy drum and bass-t gyártunk kilóra, hanem pont fordítva: épp csak az íz kedvéért használjuk ezeket a hangokat. Ezeket általában Laci írja, mert ő szakember. Én csak lelkes amatőr vagyok.. Ettől függetlenül a zene élő marad, az elektronikus felhangok jönnek a dobozból.

Melyik stúdióban készültek a felvételek?
Pavlicsek Laci:Mindig más a neve, most éppen Velőrózsák Stúdió.
Kispál: -Ez a Laci stúdiója. Minket ott megtűrt állapotban befogadott. Ott ébredek reggelente a lemezei és a cicái között.
Bajkai Feri: -Nagyon sok minden egyébként ott, a stúdióban alakult ki. Amikor bekerültem még nem játszottunk együtt egyetlen koncerten sem, csak pár próbán. Nagyjából fel voltam készülve, de voltak olyan üres foltok, amiket ott kellett kitölteni.

A szövegekről eddig még nem esett szó. Egy ember végzi ezt a feladatot, vagy konstruktív munkát végeztek?
Pavlicsek Laci: Lesz az albumon olyan szöveg is, amit Kispál írt. A szövegek nagy részét én írtam, de van egy nagyon kedves barátunk, Püspöki Péter, akinek az Ébren, a Feleségdal és a Svéd gyermekversek szövegeit köszönhetjük. Szerintem szenzációs. Ő, illetve az ő élete ihletett meg a Hamburgerkovács című dalt. Egy gyorsétteremben dolgozik, öt méterrel a föld felett jár, bent van az étteremben egy gitárja és nagyon jó gondolatai vannak.

Szövegek terén hogy lehet kikerülni az állandó, önkéntelen összehasonlítást a Kispál és a Borzzal?
Pavlicsek Laci: Ez tök ciki, de amikor én összeismerkedtem Kispivel, nem voltam képzett a Kispál és a borzból. Ismertem három dalt, maximum. Utána pótolgattam. Beszélgettünk is róla Kispivel, hogy figyelj, tök jók ezek a szövegek, de van négy dal, amiről el tudnám mondani, hogy miről szól. A többiről fogalmam nincs. A Velőrózsák szövegei nem lesznek ennyire elvontak, ennyire „mindenki azt képzel bele, amit akar” típusúak.
Bajkai Feri: Szerintem kicsit szentimentálisak a szövegeid, de a jó értelemben.
Pavlicsek Laci: -Az is nagyon jellegzetes a Kispál és a Borzra – amit tudatosan szerettem volna elkerülni -, hogy a mondat közepén van a rím, ami áthajlik a következő sorra. Ezek annak a zenekarnak jellegzetességei.

Zene terén hogyan készülnek a számok? Kispál gitárjátékát gondolom nem lehet megkerülni, de ezen kívül mi folyik még a „zenelaborban”?
Kispál: Szerintem abszolút közösségi munka, mindenki hozzáteheti azt, amit ő gondol. Vannak persze olyan nagy mesterek, akik leülnek és ától cetig megírnak mindent, de én nem hiszek ebben. Azt gondolom, mindenki tegye hozzá a magáét.

Mennyire van demokrácia a dalszerzésben?
Kispál: Abszolút nyitottak vagyunk. Ha Ferike hoz végre egy számot, azt természetesen nem fogom eljátszani. (Nevetés) Igazából Lacival ketten írjuk a dalokat, de Zoli bácsinak is van egy-két régi sanzonja, amit nagyon szeret. Állítólag még együtt csináltuk 1912-ben, – mert még vele kezdtem el zenélni -, de én nem emlékszem rá, sőt váltig tagadom, de egyszer elővesszük majd ezt a számot. Persze vannak egyéb ötletek is, akár sorok, amiket berakunk egy-egy számba.

Lesz-e új klip az albumhoz?
Pavlicsek Laci: Van már kettő is, a Biztosan és az Lélegeztető. A Youtube-on található még két klip a Velőrózsáktól, az Ébren és a Feleségdal, de azok a korábbi énekessel készültek még. Kértük a felhasználót, aki ezeket föltöltötte, hogy törölje, vagy legalább jelezze a videóknál, hogy a zenekar már nem ebben a formában tevékenykedik, de eddig még csak nem is válaszolt. Készítünk még egy jópofa, komolyabb klipet az Igaz sem volt című dalhoz.

Hogy vészeltétek át az idei fesztiválos időszakot, volt esetleg kedvenc?
Pavlicsek Laci: Az orfűi (Fishing On Orfű) például azért volt érdekes, mert tudtam, hogy az valamennyire hazai pálya – ismerősökkel, zenészkollégákkal- és ott helyt kellett állni, így nagyon sokat készültünk rá. És remekül is sikerült,úgy érzem. Aztán éjjel a régi haverokkal jól beszórakoztunk, kiváló nap volt.

Még bő  pár hét hátravan a lemezbemutatóig, ami az A38 hajón lesz, decemberben. Készültök valami különlegességgel az eseményre?
Kispál: Banánszoknyás néger nőkre nincsen pénzünk, de azért már vannak elképzeléseink.