Will White a Propellerheadsből és Merv Peppler az Eat Static részéről, ez a Flexitones. Azaz a "Joyrider" címet viselő albumon azt tudjuk meg, milyen, amikor két kemény tánczenén edződött arc visszavesz a tempóból. A Propellerheads-féle know how persze még mindig tökéketesen működik: a grúvok húznak ahogy kell, a tempó változik, ahol kell, minden a helyén van. A kilencvenes évek acid jazz/big beat termése ugyanúgy visszaköszönt, mint a hetvenes évek funkja, az old school hiphop, vagy az őrült, nagyvárosi jazz; mellesleg a hatások száma végtelen. Ez a kiszámíthatatlan változatosság a Flexitones bemutatkozó albumának titka, egyetlen baja pedig az, hogy a tizenhárom tétel ellenére túl hamar véget ér.
Hozzászólások