Mivel én az Előkelő idegentől sem voltam elájulva (kivéve Kálloy-Molnár Petit, ő király volt), ezért nem is vártam túl sokat a mostani daltól sem. Ez pedig egy helyes prognózisnak bizonyult, ugyanis a mostani klipben Ákos konkrétan önmagát parodizálja… Legalábbis bármilyen szögből nézem a dolgot, nem tudok mást mondani rá. Egy zseniális szöveg (mert az tényleg nagyon jó) ráénekelve egy közepesen unalmas, divatjamúlt zenére, megtámogatva egy olyan klippel, amelynek meg aztán az ég világon semmi értelme.
Persze az látszik, hogy Ákosék sem veszik túl komolyan ezt a dalt, mert hát a mondanivalójához ez hozzá tartozik, de ettől ez még nem emel a színvonalán. Bocsánat, a színvonal magas, hiszen minden profin meg van benne csinálva…szóval az értékén nem emel, így lenne a pontos megfogalmazás. Az egész elektronikus lemez valamikor ősszel kerül majd a boltokba, addig van időnk megszokni ezt a fajta infantilis, az előző klipben még futurisztikus, most pedig már inkább retro Ákost.
Kíváncsian várjuk!
Hozzászólások