De mi is az a vízkrízis? Jelenleg az ENSZ adatai szerint több, mint egymilliárd
ember számára nem biztosított az ívóvíz, több, mint 2,4 milliárd ember pedig nem
jut megfelelő minőségű, biztonságos ivóvízhez – ez évente több millió ember
halálát okozza, 4500 gyermekét naponta. Az elemzők szerint 2025-re ez a probléma
már a Föld népességének megközelítőleg felét fogja érinteni. Talán meglepő, de
már most számos európai nagyvárosban nem iható a csapvíz. A földi vízkészletek
mindössze 2,5%-a édesvíz, ennek 98%-a – a gleccserek és az állandó hótakarók
vizét nem számítva – a felszín alatt található.
 
Közhely, de bizony
tökéletesen igaz, hogy a víz maga az élet. Bolygónk 71%-át, az emberi test
80-50%-t víz teszi ki. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen. A vizek
elszennyeződése hatalmas problémát okoz globális és helyi szinten is. Bár a
magyarországi vízkészleteket tekintve itthon nem kellene tartanunk a
vízkrízistől, a vízminőség idehaza is komoly gondot jelent. Különösen kényes
pont a határokon átnyúló szennyezés – melyet sajnos folyóink, pl. a Tisza
kapcsán mi is jól ismerünk. Az idei év kiemelt témájában, a határokon átnyúló
vízgyűjtők kérdésében így Magyarország különösen érintett – államunk egyike azon
33 országnak, melynek területének 95%-a esik nemzetközi vízgyűjtőterületre.
Átfolyik rajta a 18 országot érintő, így a legnemzetközibb vízgyűjtővel
rendelkező Duna is, melynek hazai vízgyűjtő területén 7 másokkal közös felszín
alatti víztestet is azonosítottak. Jól látszik, hogy Magyarországnak a felszíni
és a felszín alatti vizek tekintetében egyaránt különösen fontos a nemzetközi
együttműködés.
 
Hazánk világviszonylatban is kiemelkedően gazdag
édesvízben, melynek stratégiai jelentősége a jövőben a kőolajéhoz lesz fogható.
Sokat profitálunk azonban most is vízkészleteinkből: a magyar ásványvizek
nemzetközi viszonylatban is elismertek, termálfürdőink pedig messzi földről
vonzzák a gyógyulni vágyó turistákat. Az ország területének 70%-án található
hévíz, ráadásul vizeink rendkívül értékes ásványisó tartalmunknál fogva a
legkülönfélébb betegségekben jelenthetnek enyhülést.

Bár következményeit egyelőre nem kellett megtapasztalnunk, Magyarországon – sok
más fejlett államhoz hasonlóan – komoly vízpazarlás folyik. Remek példája ennek,
hogy Európában szinte mindenhol közegészségügyi – és persze anyagi – indokokra
hivatkozva ivóvízzel öblítik a vécéket. A párhuzamos vízrendszerek kialakítása
valóban rendkívül drága – de hosszú távon a vízkrízis egyik enyhítő tényezője
lehetne. Szerencsére, még ha városi szinten még nem is, de egyes
környezettudatos cégeknél már megjelentek olyan víztakarékos rendszerek, mint
például a vízöblítés nélküli piszoárok. Ha egyelőre nincs is mód teljesen új
vízrendszerek kiépítésére, azért van lehetőség a spórolásra háztartáson belül
is: a környezettudatos lakók felszerelhetik otthonaikat víztakarékos
berendezésekkel.

A víz világnapjára
számos városban programokkal hívják fel a figyelmet. Budapesten a Fővárosi
Vízművek az Állatkertben koncertekkel és játékokkal ünnepel. Szegeden az „Öreg
hölgy“ azaz a Szent István téri műemlék víztorony ismét megnyitja kapuit a
látogatók előtt, a Szegedi Vadaspark pedig játékos túrára invitálja vendégeit.
Békéscsabán egyenesen Vízfesztivált szentelnek a világnapnak, melyre számos
ismeretterjesztő és szórakoztató programot szerveztek. A Fejérvíz, a
Hajdúszoboszlói Közüzemi Zrt., a Zalavíz és a Pécsi Vízmű nyílt napokon várja az
érdeklődőket. Pécsen nem ez az egyetlen érdekesség. A Pécsi Vízmű a Zsolnay
Porcelánmanufaktúra és a Pécs Holding Zrt. közreműködésével minden évben egy-egy
szabadtéri ivókútat ajándékoz a városnak. A tizenegyedik kutat a Citrom utcában
március 20-án 11 órakor avatják fel. A kalandosabb mulatságra vágyók a
világnapon ingyenesen vehetnek részt a Mecsextrém Park családi napján.
Esztergomban a Duna múzeumban és a Bajor Ágost Művelődési Házban ünneplik a
világnapot, az előbbiben ismeretterjesztő programok, az utóbbiban Békés Pál A
Tisza felső folyása című darabjának ősbemutatója szórakoztatja a nagyérdeműt.