-Mikor kezdtél el a zenével foglalkozni, mikor alakultatok?
Mészáros Zsuzsanna: -Én már nagyon régóta zenélek, mondhatni mindig is zenéltem. Az első albumon, az “And”-en 2008-ban kezdtem el dolgozni Rochlitz Tamással (Monkeyneck) és a hangmérnökünkkel, Fegyverneky Sanyival, akit Dj Nice-ként is ismerhet az olvasó. A zenészekkel pedig már régebb óta együtt dolgozom. A gitárost, Komjáti Áront 2007 körül, a zongoristánkat Sebestyén Áront pedig az album felvétele közben ismertem meg. A nagybőgős Csizmás Andráshoz fűz a legrégebbi barátság, volt egy albumunk, amit közösen kezdtünk el készíteni 2006-ban, de a kiadók, szponzorok, hátsó munkálatok megrohasztották az egészet és nem jutottunk előbbre. Ezt követően én külföldön laktam nagyon sokáig, majd két hónapra hazajöttem. Egyik este az Apacukában énekeltem, Sanyi odakeveredett valahogy. Egy közös ismerősünk bőröndjét kellett volna visszavinnem Brüsszelbe, és kiderült, hogy a dj-zés mellett hangmérnök is. Elkezdtünk együtt dolgozni pár dalon a Studio H-ban, így itthon ragadtam. Két éven keresztül készítettük az albumot. Az elején azt terveztük, hogy egy kis EP lesz, egy fúziós, experimentális projectben gondolkodtam, majd egyre jobban megtetszettek a dalok és az egész hangulatvilág, amit közösen hoztunk létre Monkeyneck-kel. Ekkor vontuk be a zenészeket is. Mivel együtt laktunk, a dalszerzés akkor még úgy működött, hogy vagy nálunk a nappaliban, vagy a stúdióban improvizáltunk, majd összevágtuk az elkészült anyagokat.

-És megjelent az album…
-…és megjelent az album, nagyon nehézkesen. A felvételek nagy része már lezajlott, majd egy éven keresztül kevertük a hanganyagot, mert mindenképpen úgy szerettem volna megszólaltatni, ahogy én hallottam a fejemben, amikor megírtam.

-Minden zenekarra ráhúznak valamit, hogy ilyen stílusú, olyan stílusú, te milyenbe sorolnád a zenéteket?
-Hiphop, triphop, jazz, soul. Elég nagy szerencsénk van, mert az eddig megjelent cikkekben senki nem tévedett, nagyon elégedett vagyok mindegyikkel.

-Ha választani kellene, hogy melyik stílus áll hozzád és az albumhoz legközelebb, melyik lenne az?
-Nehéz egy kategóriát ráhúzni, mert az albumon tényleg nagyon sok minden megjelenik. A stílusunk igazából nem maga a zenei stílus, hanem az, amit mi adunk hozzá. Azért is mertem minden dalt rátenni a lemezre, mert attól függetlenül, hogy van benne dubsteptől kezdve a soulig szinte minden, mégis egyben szól. Azt gondolom, hogy a fiúkkal közösen létrehoztunk egy olyan hangulatvilágot, amivel nagyon sok zenei kategóriában tudnánk úgy játszani, hogy a stílusunk megmaradjon. Szerencsére könnyen működünk együtt, és van egy olyan közös belső világunk, amire, ha akarunk, rá tudunk húzni bármilyen zenei réteget. A stílus az, hogy mi magunk vagyunk rajta.

-Hogy születnek a dalok? Ha jól tudom, te írod a szövegeket.
-És a dalaimat is. A számok általaban úgy jönnek létre, hogy nagyon szélsőséges állapotokban feldolgozom azt, ami történt velem. Az albumon sok olyan dal van, amit Monkeyneck egy loopban elkészített, megmutatta nekem, és mivel megihletett, elkezdtünk rajta dolgozni, kibontogatni, átformálni. Átgondoltuk milyen hangszereket szeretnénk bele, és az én szövegemhez, elképzeléseimhez illően közös munkával hoztuk létre a dalt.

-Van olyan kedvenc előadód, aki nagyon inspirál?
-Sok kedvencem van és természetesen van olyan előadó, akitől nekem is éneklésre fakad a kedvem, de nálam ez nem ilyen egyszerű. Én nem tartom magam énekesnőnek, nem tudok bármit elénekelni, csak azt, ami közel áll hozzám, én írtam, vagy olyan ezer éves klasszikusok, amik nagyon igazak. A mai zenék nagyon nem igazak, káromkodhatsz benne, meg csinálhatsz bármit a zenével, a legfontosabb mégis az, hogy igaz legyen. Mindenki megy egy irányba és nem tér el tőle. Szerintem a világ is ugyanezen az úton halad: kiválasztunk magunknak egy irányt, én ilyen-olyan nő leszek, és ebbe ez belefér, az meg már nem. Én nem így élem az életemet, hanem a saját irányomat próbálom keresni, létrehozni, és vannak, akik inspirálóan hatnak rám, mint például Billy Holiday, Etta James, Nina Simon. A mostani énekesek közül Christina Aguilera az, akinek a munkáját nagyon tisztelem, ő az, aki, ha magasan énekel, akkor sem fulladok meg. Egyik nagy kedvencem, a Ray Charles életéről szóló film sok mindenre magyarázatot ad. Abban a korban a dalokat egymásnak írták az emberek, nem azért mert nekik abból bármi jó származott volna. Ha van bennem egy érzés, csak úgy fogom megérteni, ha eléneklem. Ez a fontos, és ezt érzem én is: az alkotás az, ami nagyon érdekel, nem feltétlenül az előadás.

-Kivel dolgoznál együtt szívesen?
-Sok barátom van akivel szívesen dolgoznék együtt, nehéz lenne felsorolni mindenkit. Akiket nagyon tisztelek, az a Balázs Elemér Group, Balázs Józsi. Már volt szó róla, hogy fogunk együtt dolgozni, aztán mindenkit más felé vitt az élet, de vele szívesen dolgoznék. De nem csak zenészekkel dolgoznék együtt szívesen, hanem filmrendezőkkel is, Kárpáti György Mórral például.

-Milyenek a visszajelzéseket kaptatok eddig?
-Abszolút pozitívak, meg is vagyok illetődve. Amikor elolvastam az első cikket nagyon jó érzés volt, hogy tetszik az embereknek amit csinálok. Nem úgy készítettük ezt az albumot, hogy „hallgassátok, mert én megmondom a tutit”, de jól esik, ha együtt tudnak érezni ezzel. Kedves emaileket kapok és jó fejek az emberek. Akik értik a szöveget és figyelnek is rá, azokhoz mindig egy picit közel kerülök. Jó érzés, hogy csinálsz valamit és ez valaki másban is inspirálódik, olyan szinten, hogy ír róla. Vagy festés, rajzolás közben hallgatja az albumot és ennek hatására alkot valamit.

-Terveztek következő lemezt?
-A tavasz végén, nyár elején szeretnénk megjelentetni egy 5 dalos,teljesen akusztikus becsapós lemezt Körforgás címmel.

-A decemberi megjelenés után ez igen közeli időpont…
-Közeli, de lassan már egy éve nem alkottam, és rengeteg dolog gyülemlett fel bennem, sok minden történt, amiket ezen az albumon dolgozok majd fel. Azt is nagyon fontosan tartom, hogy végre a zenészek is meg tudják mutatni kik is ők valójában, mert hihetetlenül tehetségesek.

-Lemezbemutató még nem volt. Készültök valamivel?
-Tervezzük, hogy az akusztikus dalokkal fellépünk pár helyen, főleg Budapesten de természetesen nem zárkózunk el más városoktól sem. Lesz lemezbemutató concert is, és persze szeretnénk fellépni fesztiválokon is, de erről egyelőre még többet nem mondanék, amíg semmi sem biztos. A nagy vágyam pedig egy big band-es, szimfónikus zenekaros koncert lenne.