A lány és a robot boldogok odaát

juniorlemezkritikaroyksopp

A lány és a robot boldogok odaát

2010. 01. 09. 00:00 - antropos.hu

A Röyksopp multi-instrumentalista-zenész-DJ, bátorkodnék egyenest abba a bizonyos lecsóba csapni. Album ügyileg a srácok igencsak megvárakoztatták szimpatizánsaikat, kerek négy esztendőnek kellett eltelnie, hogy újra lejöjjenek a hegyről, koronggal a hónuk alatt. Ez a korong a Junior cím alatt fut.

Szokásomtól eltérően lelövöm egyből a lényeget. A Junior remek, még az elektromos zenében kevésbé mozgó emberek is felkaphatják rá a fejüket, az album zsenialitása a Röyksopp sajátos retro-futurisztikus hangzásvilágában és témáiban nyilvánul meg leginkább, amelyet még mindig nem sikerült megunni senkinek. A nyitó Happy Up Here egy múltidéző, már-már elfeledett dallamokat megpendítő dallam. Egyből nosztalgikus hullámok járnak át mindenkit, aki a kilencvenes években ilyesmi elektromos muzsikát hallgatott, pedig közben nyilvánvalóan sokkal gazdagabb melódiákban és ötletekben, mint a fenti kor gépzenéi.

A témákban rendesen betegek, a robotba szerelmes emberlány balladája még a földhözragadtabbak egyike, bár kíváncsi lennék, hogy a leendő hallgatók hány százaléka fog a szövegre koncentrálni, gyanítom, hogy a válasz egy igen alacsony szám. Karin Dreijer-Andersson vendégszereplése a Tricky Tricky és a This Must Be It című dalokban csúcsosodik ki. Szomorkás hangjuk szépen elmélyíti az elidegenedésről és magányról szóló audiális töprengéshalmazokat.

A Juniort összességében nem lehet eléggé méltatni, szerintem ideális filmzene lenne ezerféle filmben. A lendület, a mélység, a melankólia és a pörgés egyaránt jelen van. A témák fülbemászóak és élvezetesek. Minden klappol, tessék beszerezni!