-Azért nem olyan ördögtől való ez! A klasszikus zene és a jókedvű őrültködés nem zárja ki egymást! Ugyan az az énem játszik Bachot, mint amelyik gospelt énekel. Sőt! Ha visszagondolok, a mögöttem lévő kb. kétezer koncert során többet hülyültünk komolyzenei koncerteken és turnékon, mint a jazz-koncerteken. A klasszikus zene is csak akkor működik jól, ha őszintén, és sallangmentesen adják elő. Ebbe pedig belefér a vicc és a tréfa is.

-Komolyan mondod, hogy egy klasszikus zenei koncerten őrültködtök?
-Miért ne? Persze fontos, hogy ne öncélú legyen ez a móka, hanem passzoljon a zenéhez. De ha ez a kritérium megvalósul, határtalanok a lehetőségek! Itt vannak például ezek a képek:

További jókedvű zenészek

Vivaldi: Négy évszak című művének előadása közben készült a tavalyi kaposvári fesztiválon. A fellépők közül jó páran mezítláb vannak. Pedig a világ élvonalbeli komolyzenészeiről van szó! Mivel nem volt máshol hely, a közönséget felültettük a színpadra. Nézd meg, mindenki mosolyog! Pedig itt senki nem mesél viccet, csak egyszerűen jókedvű fiatalok világszínvonalon muzsikálnak, és közben megélik a jókedvüket, ami átragad a közönségre is.

-Miért él mégis az az emberek fejében, hogy a klasszikus zene az valami szomorú és csak nagyon komolyan előadható valami?
-Mert sokáig úgy is adták elő. Nem véletlenül ragadt rá a klasszikus zenészekre a „szomorú zenész” gúnynév. Azonban itt van egy új generáció, mely a zenét nem szomorúan vagy vidáman, hanem őszintén akarja előadni. Ahogyan az emberi lélek, úgy a klasszikus zene is a vidám, a komoly, vagy esetleg a szomorú érzelmekből táplálkozik. Aki klasszikus zenét hallgat, annak teljes lelki-érzelmi skálája folyamatosan foglalkoztatva van. Ebbe persze beletartozik az is, hogy a komoly dolgokat viszont kellő súllyal kell tudni kezelni.

-Azt akarod mondani, hogy egy klasszikus koncert ugyan olyan szórakoztató, mint egy funky parti?
-Nem. Annál sokkal szórakoztatóbb. A funky parti ugyanis csak egy síkon mozgat meg. Egy jó klasszikus koncert sokkal több síkon megérint. Persze ehhez az is kell, hogy jó legyen a műsorválasztás és kiváló zenészek jöjjenek össze. Mint ahogy ez Kaposváron megvalósul. Az a szlogenünk, hogy „Megengedjük magunknak az élvezet szabadságát”! Nem az érdekel minket, mit szoktak, és hogy szoktak egy koncertteremben, hanem az, hogy mindenki jól érezze magát. Érdekes, a tavalyi – első – fesztiválunk után a sajtókritikák az ország legszínvonalasabb klasszikus zenei fesztiváljának tartották a Kaposfest-et. Pedig semmilyen komolyzenei megszokást nem tartottunk be. Csak azt tartottuk szem előtt, hogy tizenhat koncerten keresztül élményt szerezzünk a zeneszeretőknek, és akik most akarják megszeretni a komolyzenét.

-Most ez úgy hangzik, mint ha bárki megérthetné és élvezhetné a komolyzenét.
-Mert így is van. Csak meg kell találni hozzá a kulcsot. Ez a kulcs mindenkinek rendelkezésére áll, de nagyon kevesen használják. Pedig gondolj bele, micsoda élménypark nyílik meg azok előtt, akik megtanulják szeretni a klasszikus zenét! Négyszáz év „best of” válogatása hangzik el Kaposváron, a világ legjobbjainak előadásában.
A koncertek előtt műismertetőt tartunk, ahol meghallgathatók a szerzőkkel és a művekkel kapcsolatos legfontosabb információk. Biztosan állíthatom, ennél jobb beavatási szertartás nincs!
És azt is állítom, hogy az a fiatal, aki saját magát a jövő értelmisége között képzeli el, nem maradhat ki a komolyzene világából. Ma már a minőségi társasági élet szerves része a klasszikus műveltség, aminek alapvető követelménye a zenei érintettség.

-Mit jelent valójában egy értelmiségi életében a klasszikus zenével való kapcsolat?
-A zene alapvető hatását a lelkünkben fejti ki. Először is segít megélni a teljes érzelmi skálát. Lehet, hogy ez triviálisan hangzik, de gondolj bele, miért néznek a magyarok átlagban napi 5 órán keresztül tévéműsorokat? Azért, mert az ott vetített programok biztosítják a mindannyiunk számára nélkülözhetetlen lelki impulzusokat. A sorozatokon keresztül megélhetjük a társas kapcsolatok bonyolultságát, a híradók révén szembesülhetünk a világ nehézségeivel és gonoszságával, az esti filmeken keresztül pedig megélhetjük, hogy a jó győzedelmeskedik és elnyeri jutalmát. Ez mind ugyan arról szól: az emberi lélek impulzusok iránti éhségéről. A klasszikus zene ugyan ezen a lelki rendszeren fejti ki hatását, de teljesen másképp. A hallgatót nem egy külső – vetített – valóságba kalauzolva, mások kitalált életén keresztül érik hamis impulzusok, hanem saját legbelső, legmélyebb és legigazibb énjével való találkozásokon keresztül. Ennek az lesz a következménye, hogy az ilyen ember tisztában lesz saját érzéseivel, ismerni fogja lelki mozgatórugóit, képes lesz megélni erősségeit, és egyben szembesülni és elfogadni gyengeségeit. Ha egy pszichológust megkérdezel, mennyire fontosak ezek a dolgok, azt fogja válaszolni, hogy az ember életvitelének legmeghatározóbb momentumairól van szó!

-Az ilyen „élményparkok” általában nagyon drágák. A Kaposfest is az?
-Diákoknak a legdrágább koncertjegy 1500 Ft. Ezért világsztárokat hallgathatnak meg. De ha valaki 2000 Ft-ért fesztivál párnát vesz, azzal mind a tizennyolc koncertre bemehet, ahol található még üres hely – akár a színpadra is felülhet. Ennél olcsóbb verzió nincs. Csak az nem jön el, aki nem akar.