Sokáig gőzöm sem volt, arról, hogy augusztus 20-án nem csak abban a kis faluban ünnepelnek, hanem országszerte és nem búcsúval, hanem mindenfélével. Úgy 6-7 éves lehettem, amikor októberben egy sváb kisfaluban belefutottam egy búcsúa, teljesen tanácstalan voltam, hogy akkor most nem mindenhol augusztus 20-án van búcsú? Akkor kikérdeztem az őseimet és megtudtam, hogy augusztus 20-án a kenyeret ünnepeljük – és mikor ünnepeljük a babot? – meg az államunk alapítását. Mit? Az meg mit jelent? Ekkor kezdtem érdeklődni a régi dolgok iránt, bújtam a könyveket és mielőtt odajutottam volna az iskolában, hogy erről meséljenek a tanáraim én már vágtam, hogy Szent István, aki az első magyar király felvette a keresztény vallást, – előtte inkább sámánizmus volt. István nagyon vallásos volt, főleg a házassága révén erős kötélnek számító, Némer-Római Birodalom miatt. egész a kereszténység elterjesztése jellemezte. Jóban volt a körülöttünk lévőkkel, a Német-Római Birodalommal és a korszak másik nagyhatalmával, a Bizánci Birodalommal is békés kapcsolatokra törekedett. Istvánt Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén) koronázták királlyá Esztergomban, a Magyar Szent Koronával, ezzel megalakult a független magyar királyság. Nem sikerült rájönnöm, hogy mindezt miért augusztus 20-án ünnepeljük… Talán mert jó idő van, gondoltam korábban, aztán nem is érdekelt, ünnepeltem rendíthetetlenül, maikor kellett, ha kellett április 4-én húztam kék nyakkendőt, ha kellett augusztus 20-án (szerencsére, akkor nem kellett, mert szünet volt és mehettem a búcsúba). De később nem kerülhettem el, ohgy megtanuljam a következőket: Istvánt 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit. Ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Érdekes, hogy 2000-ben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek. Érdekes, nem erről nem olvastatok a Blikkben, mi?!

És, hogy jutottunk el odáig, hogy augusztus 20-án tűzijátékozunk? Hát hosszú menet volt. A Körmenettel kezdődött. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás (ez a kedvenc) és az Aranybullában is meghatározott „szent király ünnepe”, amelyet Székesfehérváron tartottak, de nem augusztus 20-án. Mária Terézia rendelete értelmében a Szent Jobbot, évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Országos ünneppé 1818-ben először megtartott körmenet után lett augusztus 20. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem a pesti belváros. A 1848-49-es szabadságharcot követő Bach-rendszer betiltotta ezt a mókát, 1860-ban engedélyezték újra. A monarchia alatt elvitáztak egy ideig azon, hogy most március 15. vagy a nagyon katolikus augusztus 20, legyen a nemzeti ünnepünk. Mivel nagyon sok felekezet és nemzetiség élt az országban, jobbnak tartották a tavaszi ünnepet, de 1891-ben mégiscsak nyert a nemzeti ünnepek közti csatában augusztus 20., ami csak a katolikusok körében volt nagyon népszerű. A vasúthálózat kiépülése lehetővé tette a falusiaknak, hogy feljöjjenek a nagy fővárosba ünnepelni és vásárfiát vásároljanak, így kialakult egy vásárlási szokás, ami egészen a Rákosi korszakig tartott, hogy minden augusztus 20án tömegek járták a pesti utcákat, mindenféle portékát felkutatva és megvásárolva. Biznisz. Nem változott sokat a világ.
Érthető módon az első világégést követően az ünneplések abbamaradtak, de nem szűntek meg. A Horthy-rendszerben alakult ki a mai ünnepségnek az alapja. A korábbi szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, az ünnepi mulatságot, amelyet rengeteg programmal bővítettek ki. Az új és a ma is létező szokások közé beemelték a tisztavatást, az ünnepélyes őrségváltást, a néphagyományok ápolását és a tűzijátékot. Csak a korszakra voltak jellemzőek és az idő próbáját nem állta ki a sokgyermekes anyák kitüntetése, valamint az ünnep kiterjesztése egy teljes hétre (pedig milyen muri lett volna gyerekkoromban egy hétig körhintázni, egy nap helyett). Itt már a vallási hovatartozás, hovatovább mindegy volt, ezt leginkább az példázza, hogy Horty református volt, amely vallás nem ismeri el a szentek létezését, mégis részt vett a Szent Jobb körmeneteken. Mindemellett fontos szerep jutott a szórakozásnak: dalnokverseny, öröksütés, táncmulatság, légi bemutató, sétahangverseny, sportesemény, cirkusz. A tűzijáték 1927-től vált általánossá, a Gellért-hegyről lőtték a rakétákat.
Az 1948-as Rákosi-diktatúra kiépülését követően, a Szent Jobb körmenet tiltólistára került és az egész ünnepségtől elvették a vallási jelleget. 40 évig nem menetelt Szent István jobb keze sehova. Kommunizmus volt, na. Új nevet kapott az ünnep, eleinte Szent István ünnepéből, elhagyták a „szent” kifejezést, majd az Istvánt és lett, az új kenyér ünnepe, később pedig a 1949. augusztus 20-án életbe lépett alkotmány miatt, az alkotmány ünnepe lett, egészen a rendszerváltásig.
A történelem ismétli önmagát. A választások után összeült parlament ugyanis, megint elvitázhatott egy darabig, hogy melyik legyen a nemzeti ünnepe Magyarországnak, ugyanis már három is van – március 15., augusztus 20. és október 23. -, viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. A különböző politikai erők persze más-más helyszínen ünnepelnek a rendszerváltás óta, azonban a fent említett három ünnep közül, még mindig Szent István ünnepe a legkevésbé megosztó.
Idén mi lesz? Semmi, mivel ez osztja meg legkevésbé a társadalmat, nyilván nem lesznek gumilövedékek és ha mákunk van, az időjárás is kegyes lesz hozzánk, illetve a Batthyányi téren ámulókhoz. Itt szeretnélek felvilágosítani mindenkit, hogy az időjárás alakulásához, viharok keletkezéséhez semmi köze a politikának! 1007 éve nincsenek hivatalosan sámánok, tessék már hinni a realitásban!
Az ünnepi műsort itt: 189-es ingyenesen hívható telefonszám (Augusztus 18-án már él az az ország bármely pontjáról helyi tarifával hívható kék szám, ahol 36 operátor várja minden lelkes érdeklődő programokkal kapcsolatos kérdéseit. Melyik rendezvény hol lesz, hánykor kezdődik, meddig tart, ki szerepel benne, és így tovább, felelnek mindenre.) A hivatalos rendezvények augusztus 20-án fél kilenctől, a Magyar Köztársaság Lobogójának hagyományos felvonásával kezdődnek a Kossuth Lajos téren. Ezt követően az öt közjogi méltóság – a miniszterelnök, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a legbelsőbb bíróság elnöke, valamint az Alkotmánybíróság elnöke – koszorút helyez el a Kossuth-szobornál. Tíz órától a Hősök terén avatják fel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett új tiszteket látványos hadibemutató kíséretében.
Sólyom László köztársasági elnök egy órától adja át az állami kitüntetéseket az Országgyűlés kupolacsarnokában. Az államfő egyébként a nap folyamán Székesfehérvárra látogat, ahol délután háromkor, a Koronázó téren koszorú-elhelyezést követően ünnepi beszédet mond. Az elnökkel egyébként a városban fél háromtól lehet találkozni, amikor feleségével és a város polgármesterével sétát tesz a Fő utcán. Délután öt órától a szentmisét követően indul útjára a hagyományos Szent Jobb Körmenet a Szent István-bazilikától.
A Batthyányi téren a szokásos őrület lesz. Már augusztus 19-én elkezdődik a móka, 19:30-tól a Batyin játszik Hubert von Goisern é Besh o droM, másnap – tehát az ünnepen – 10-tól viziparádé lesz a Dunán, délben kezdődik a Red Bul Air Race, egészen délután 5-ig. Aztán este kilenctől ismét fényárba borul Budapest ege. A szervezők azt ígérik, hogy a korábbi évekhez képest új elemekkel gazdagodik a tűzijáték: idén hat helyszínről – a Lánchíd, a Citadella, az Erzsébet híd északi és déli járdája mellett a Margit híd és a Lánchíd, illetve a Szabadság híd és a Petőfi híd közötti két uszályról – lövik majd fel a rakétákat.