Francois Gilot neve valószínűleg keveseknek cseng ismerősen. Akiknek mégis, többnyire Picasso élettársaként ismerik, holott a hölgy festőként és íróként is megállja helyét. Ez a könyve is arról tesz tanúbizonyságot, hogy van élet Picasso után, Picasso árnyékán túl is.
Eladási statisztikák ugyan nem állnak rendelkezésünkre, mégis a könyvesbolti polcon levő könyvek puszta számából már következtetni lehet rá, hogy az elmúlt évben újra reneszánszukat élik az Alien könyvek. A számos remek példány között (bár ez a “remek” jelző ponyva-színvonalra értendő, aki eddig Oscar Wilde-ot meg Hemingway-t olvasott, az valószínűleg másként vélekedne az Idegen irodalomról) akad egy két hajmeresztő is: íme egy példa, a Rekviem.
Egy könyv elvetemült rajongóknak, akik bírják a pongyola szövegeket.
Manapság már nincs különösebb exkluzivitása, ha egy (magyar) író nőnemű, habár továbbra is értelmezhető a “női irodalom”fogalma. Azonban, amint az köztudomású, a nők írói létének természetességét,egyenjogúságát ki kellett vívni, mégpedig elsősorban a 19. sz. végén, 20. szelején. Erről az időszakról szólnak a Nő, tükör, írás című tanulmánykötet esszéi a Női reKON sorozat első köteteként.
A borítót vizsgálgatva elmereng az ember. Mégis mit mondhat két hetvenes éveiben járó hölgy a szexről? Révai Gábor könyve.
Fabricius Gábor és Kardos-Horváth „Kaukázus” János elkészítették a Puha Neon Fejlövés dalt.