A Blockworks csapata legújabb dobásaként megalkotta pixelekből az ókori világ hét csodáját. Mielőtt bekapcsolnánk a gépet és gyönyörködnénk az alkotásokban, érdemes kicsit jobban elmélyedni a csodák világában, hiszen ugyan több ezer évesek, mégis érdemes róluk még ma is beszélni.

A hét csoda emlegetése nem új keletű dolog, már i.e. 2. században találtak róla feljegyzéseket, mégpedig a szidóni Antipatrosz epigrammájában. Azonban ezek az építmények sem tartanak örökké, hetük közül egyedül a gízai piramisok léteznek ma is, a többi tűzvész, földrengés vagy egyéb pusztítás áldozata lett.

A csodás épületek így néznek ki a Minecraft világában:

1 / Az olümpiai Zeusz-szobor – A szobor 12 méter magas volt és az istenek királyát egy trónon ülve ábrázolja. A szobor az olümpiai templomban kapott helyet, ahol négy évente az olimpiai játékokat rendezték meg. A monumentális alkotást Pheidiász készítette. A kereszténység felemelkedése után az olümpiai templomot egyre inkább elhanyagolták, majd teljesen tönkrement. A szobor az 5. vagy 6. században földrengés áldozata lett, ám ezután helyreállították. A szobor ma ismert részleteit ókori görög pénzérméken lévő rajzokból ismerjük.

Kép: wikipedia

2 / A rhodoszi kolosszus – A kolosszus Héliosz isten monumentális szobra volt Rodosz városában, építése 12 évig tartott. Eredetileg 18 méteresnek álmodták meg, de végül ennek kétszerese, 36 méter magas lett. Ez nagyjából a New York-i Szabadság-szobor méretével egyezik meg. A monstrumot kellően ellenállóra kellett tervezni, hogy kibírja az időjárás viszontagságait, ezért kövekkel tömték meg. A szobor építésének különböző okai maradtak fenn a történelem folyamán. Egyesek szerint a Démétriosz elleni vereség emlékére épült, mások azt vallják, a görögök Ciprus elleni győzelmének ünneplésére. 56 évig állt, amíg egy földrengés el nem pusztította. III. Ptolemaiosz, Egyiptom királya felajánlotta, hogy kifizeti a helyreállítását, de a rodosziak ellenálltak. Azt mondták, Hélioszt feldühítette a szobor, és földrengést okozott, hogy elpusztítsa azt.

Kép: wikipedia

3 / A halikarnasszoszi mauzóleum – A mauzóleum tulajdonképpen egy síremlék, amely Mauszólosz perzsa király és felesége számára épült Halikarnasszoszban. A tervezők Szatürosz és Pütheosz voltak, a díszítő szobrok Szkopasz, Brüaxisz, Timotheosz és Leókharész nevéhez fűződnek. Mauszólosz és felesége (aki egyébként a király testvére volt, de ez ebben a korban nem számított különc dolognak) Halikarnasszoszt választották birodalmuk fővárosaként, és minden idejüket annak szentelték, hogy a világ legszebb városává varázsolják. Amikor a király meghalt, felesége tovább folytatta a közösen elkezdett vállalkozást. Két évvel később azonban ő is elhunyt, és mindkettejük hamvait az épületben helyezték el. A mauzóleum végül földrengések sorozatának áldozata lett.

Schubert van Ehrenberg elképzelése a 17. századból / Kép: wikipedia

4 / Az alexandriai világítótorony – Az eleinte a kikötőt jelző szimbólum az i.e. 3. században épült Egyiptomban, az alexandriai Pharosz-szigeten. A 115-135 méter magas toronyból később lett hivatalosan is világítótorony. Ez volt a gízai piramisok után a legmagasabb ember által épített szerkezet, aminek a fényét több, mint 50 kilométerről láthatták a tengerről. Az építmény fontosságát mutatja, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken is, sőt Julius Caesar is megemlítette írásaiban. A világítótornyot több földrengés is rombolta, majd végül a 14. században végleg elpusztult. Maradványaira 1994-ben bukkantak a búvárok Alexandria keleti kikötőjében. Mai becslések szerint körülbelül három millió dollárba kerülne a torony újjáépítése.

A világítótorony, Martin Heemskerck festménye / Kép: wikipedia

5 / A gízai piramisok – Az elnevezés igazából három piramist takar, az egyiptomi Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraókét. Az i.e. 2600-2500 között épült – így a hét csoda közül a legrégebbi – monumentális alkotások majd’ négyezer évig a legnagyobb ember által épített építmények voltak. A hét csoda között viszont csak egyiküket, Kheopsz piramisát tartjuk számon, amely a fáraó sírjának épült. Az építkezés közel húsz évig tartott, a piramis elkészülésekor közel 150 méter magas volt, ma ez a szám az erózió miatt már csak 140 méter körül mozog. Megépítéséhez nagyjából 2,3 millió kőtömbre volt szükség, ami becslések alapján közel 6 millió tonnát nyomott. Ha ma valakinek eszébe jutna piramisokat építeni, az a szomorú hírünk, hogy nem fog sikerülni, mivel nem ismerjük az ókori egyiptomiak pontos technológiáját.

Kép: wikipedia

6 / Szemiramisz függőkertje – A kert i.e. 600-ban épült II. Nabú-kudurri-uszur kérésére. A király felesége hiányolta az otthonában lévő hegyeket és virágokat, így a király elrendelte, hogy egy hegyet kell építeni számára Babilonban. A függőkert létezése máig kétséges, hiszen a babilóniai történelemben sehol sem találhatunk említést róla. Ha létezett, akkor az első század környékén földrengés áldozata lett. Egy nemrégiben zajlott ásatás során olyan vízvezetékek nyomait fedezték fel Ninivében – Babilontól úgy 50 kilométerre -, amely alkalmasnak tűnt egy ilyen kert öntözésére.

Kép: wikimedia

7 / Az epheszoszi Artemisz-templom – Az ókori görög templom Kr.e. 550 körül épült Epheszoszban a Perzsa Birodalomban. A 18 méteres oszlopokkal megtámasztott épületet Artemisz istennőnek ajánlották fel, i.e. 356-ban azonban egy éjszaka alatt teljesen leégett, köszönhetően egy Hérosztratosz nevű embernek. A gyújtogató célja pusztán az volt, hogy olyan tettet hajtson végre, amivel bekerül a történelemkönyvekbe. Jutalma nem pusztán azonnali halálos ítélet volt, hanem nevének említését is megtiltották. Ennek ellenére azonban a templom pusztulását azóta is az ő nevéhez kötjük, így Hérosztratosz elérte, amit akart. Az épület maradványai pedig megtekinthetőek a londoni British Museumban.

Az Artemisz templom romjai Törökországban / Kép: wikipedia