1 | 2 | 3


Végül 1894. június 16-án a Nemzetközi Atlétikai Kongresszus megnyitó ünnepségén a meghívott vendégek 49 sportszövetség képviseletében érkeztek Párizsba, általuk 13 országot képviselve (Anglia, Egyesült Államok, Oroszország, Görögország, Ausztrália, Olaszország, Hollandia, Csehország, Spanyolország, Magyarország, Svédország, Belgium és Franciaország). Majd a bizottság megállapodott a négyévenkénti rendszerességben, a nemzetközi szövetség felállításáról (Olimpiai Játékok Nemzetközi Bizottsága- CIJO), és hogy 1896-ban, az 1. Olimpián a vívás kivételével csak amatőrök vehetnek részt. Az első rendezvény színhelye még kérdéses volt, de a másodikat már eldöntötték, hogy a 1900-as világkiállítással egybekötve Párizsban lesz megrendezve. A következő sportágakat jelölték meg: kerékpár, evezés, torna, vívás, lövészet, atlétikai sportok, lovaglás, úszás és vitorlázás.

Ezek mellett az I. és II. világháború következtében 1916-ban a berlini, 1940-ben a finnországi nyári és a németországi téli Olimpia, 1944-ben pedig nyáron a londoni és télen az olaszországi Olimpia maradt el. A VII. olimpiai játékok rendezésének jogát 1914-ben előzetes szavazás alapján Budapest kapta meg, de amikor 1919-ben újra összeült a bizottság Lausanne-ban, Antwerpen kapta a rendezést és ekkor döntött úgy az elnök, hogy a világháborúért felelős országok versenyzőit nem hívják el az Olimpiára, köztük Magyarországot sem. Ezen kívül Ausztria, Bulgária, Németország és Törökország nem vehetett részt a versenyen.

1935-ben törvénybe iktatták a kétféle német polgárt – a fajtiszta árjákat és ezen kívül minden mást. Hitler ugyan még megengedte, hogy néhány zsidó származású is részt vegyen a játékokon, de valódi célja, hogy az olimpiát saját ideológiájának és politikájának szolgálatába állítsa. Németország hatalmas látványossággal hívta fel a figyelmet magára, a nézők száma 4,5 millióra rúgott, a német sportolók pedig összesen 33 aranyérmet szereztek a los angelesi 3 érem után. 1936-ban Hitler propagandafilmese, Leni Riefenstahl megörökítette “példaképének” olimpiai beszédét és az ezt kísérő körülményeket.

Az idei Olimpián, ami 2008. augusztus 8-tól augusztus 24-ig kerül megrendezésre, 205 nemzet vesz majd részt, 28 sportágban és 302 versenyszámban. Pekingre 2001. nyarán került a választás Moszkvában, megelőzve ezzel Torontót, Párizst, Isztambult és Oszakát.

Magyarországon 2005-ben létrejött egy “BOM” elnevezésű közhasznú egyesület, ami a budapesti olimpiáért dolgozik, amelyben több vállalat, cégvezető, közéleti személyiség és híres sportoló küzd a közös célért. A szervezet úgy véli, hogy Magyarország a 157 olimpiai aranyérmével, 137 ezüst- és 158 bronzérmével igazán ideje újra megfontolni a kérdést. A rendezvény mindenképpen pozitív hatással lenne nemzetünk életére. Talán megvalósul az álom, de nem túl valószínű, hiszen kis hazánknak meglehetősen sok pénzre lenne szüksége a megrendezéshez, ezért bízzunk a Magyar Olimpiai Bizottság munkájában.


1 – Olimpia Magyarországon?
2 – Az olimpiai játékok újjászületése
3 – Tibet körül az élet