Készítő bejegyzései

• A Bourne-csapda

  A történet hőse, Jason Bourne olyan profi gyilkos volt, aki egy félresikerült akció során elveszítette az emlékezetét. S miközben megpróbálta összerakni a múlt mozaikkockáit, mások rá vadásztak, hogy eltöröljék mindazzal együtt, amit egykori megbízatásáról tud.

• Monsieur Ibrahim és a Korán virágai

  A 60-as évek közepén a fiatalok birtokba vették a tranzisztoros rádiókészülékeket. Ahelyett, hogy családi körben hallgatták volna az adást, bezárkóztak a szobájukba és bekapcsolták a készülékeiket. Kedvenc műsoruk: Salut Les Copains.

• Az Apokalipszis Angyalai

  Kicsodák a félelmet keltő Apokalipszis Angyalai? Mi az összefüggés a Bibliában olvasható jóslatokkal? Miért érdeklődik annyira Heimmerich a kolostor és annak földalatti járatai után? Niemans és Reda elhatározták, hogy megválaszolják a kérdéseket.

• A hasonmás

  A XIX. században, amikor szinte divattá vált a hasonmás-téma, a fiatal Dosztojevszkij fantáziáját is megragadja, és Chamissóhoz, Hoffmannhoz, Gogolhoz hasonlóan ő is megalkotja a maga kettévált életű, megkettőződött tudatú hősét, a tragikus és egyben humoros sorsú Goljadkin urat.

• Mayday

  Bizony, ismét ránk köszöntött a Mayday ünnepe! És ma elkezdődött életünk hátralevő része.
  Debrecenből azért nem semmi dolog megközelíteni a partyt. Kezdjük mindjárt azzal, hogy, ha nyitásra ott szeretnénk lenni, akkor kell elindulnunk, amikor budapesti társaink ledőlnek a buli előtti délutáni pihenőre. Sebaj, nekünk ez sem akadály! Már csak azért is! Igen, majd mi megmutatjuk!
  Drága kenyér – mondják mifelénk -, milyen eseménytelen tud lenni egy vonatút Budapestig! Leszállván a vonatról különös érzés fog el minket: mint ha mindnyájunkba egy-egy kampó akadt volna, s annak kötele a Nyugatival szembeni építményhez kifelé húzna. Miféle érzés lehet ez? Kilépünk és megtudjuk: itt a Meeting Point, ahol a hozzánk hasonló messziről jött zarándokokba öntik az utolsó adag türelmet és lelkesedést: mindjárt ott vagytok! Innen már csak egy kicsi utazás, egy kicsi kirándulás (Troopa!:) ), és megérkeztek Oda. A Szent Helyre. Körömrágás, várakozás, remegés. Partybusz várás. Fizetés, felszállás. Utazás, leszállás. Ilyen remegő kezekkel még nem adtam át belépőt… még szerencse, hogy a karszalagot a biztonságiak tették fel! Így jóval egyenesebb lett, mint ha én próbálkoztam volna!

• Mayday

  Bizony, ismét ránk köszöntött a Mayday ünnepe! És ma elkezdődött életünk hátralevő része.
  Debrecenből azért nem semmi dolog megközelíteni a partyt. Kezdjük mindjárt azzal, hogy, ha nyitásra ott szeretnénk lenni, akkor kell elindulnunk, amikor budapesti társaink ledőlnek a buli előtti délutáni pihenőre. Sebaj, nekünk ez sem akadály! Már csak azért is! Igen, majd mi megmutatjuk!
  Drága kenyér – mondják mifelénk -, milyen eseménytelen tud lenni egy vonatút Budapestig! Leszállván a vonatról különös érzés fog el minket: mint ha mindnyájunkba egy-egy kampó akadt volna, s annak kötele a Nyugatival szembeni építményhez kifelé húzna. Miféle érzés lehet ez? Kilépünk és megtudjuk: itt a Meeting Point, ahol a hozzánk hasonló messziről jött zarándokokba öntik az utolsó adag türelmet és lelkesedést: mindjárt ott vagytok! Innen már csak egy kicsi utazás, egy kicsi kirándulás (Troopa!:) ), és megérkeztek Oda. A Szent Helyre. Körömrágás, várakozás, remegés. Partybusz várás. Fizetés, felszállás. Utazás, leszállás. Ilyen remegő kezekkel még nem adtam át belépőt… még szerencse, hogy a karszalagot a biztonságiak tették fel! Így jóval egyenesebb lett, mint ha én próbálkoztam volna!

• Na ne!

  "Az is csak a folyóban pancsol, aki ár ellen úszik. Még mindig érdekesebb, mint bámulni a partról."

• Hell’s Angels (A pokol angyalai)

  "Hell's Angels. Utaztak kajakbaszásban. Öltek embert. Békés, polgári lakosokba fagyott a szar, ha meglátták őket…"

• QU’

  Az avantgárd underground határán tevékeny- kedő, a művészeti élet főbb tendenciáitól, a siker zálogát jelentő, fontosnak kikiáltott áramlataitól magát távol tartó, elsősorban alkalmi kiadvá- nyokban, assemblingekben publikáló, különféle fesztiválokon fellépő és kiállító művészek, kiváltképpen az irodalom peremterületein kísér- letezők igen gyakran jutnak arra a sorsra, hogy nem hagynak maguk után fellapozható, értel- mezhető, elemezhető, kutatható műveket, kiadványokat; s nem egyszer az ilyen, a publi- kálástól akár tudatos művészi program részeként elzárkózó alkotók munkáit az utókor kényszerül összegyűjteni és a nyilvánosság elé tárni.