-Az új albumon több dal is van, ami már az előző lemezeteken is hallható volt. Miben mások ezek a mostaniak?
-A Bácsi a biciklin mellé az esélyegyenlőség reményében, “kiengedtük a Nénit” is a piacra répát válogatni. A Világbékét minden lemezünkre rá fogjuk tenni, amíg nem lesz igazából is világbéke. A Kóstoló című dal első lemezes verzióját még a régi négy fős zenekar játszotta, és most egy kiteljesedettebb hangzásban lehet újrahallgatni.

-Az album címe, Whatevergreens. Mit jelent ez az ötletes szóösszetétel?
-Az angol “mindegy” és az “örökzöldek” kifejezések randevúja. A Specko Jedno a sedcko jedno (mindegy) kifejezésből ered. A lemezhez még az “Édesmindegy szerenádok” alcímet is hozzábiggyesztettük. A Whatevergreens-ek olyan lények, akik a Mind-Egységben gyökereznek, és hosszútávú értékeket (evergreenseket) hoznak létre.

-Mi ad inspirációt a dalíráshoz?
-Bármi, ami megérint. Egyszer kedvem lenne egy hét alatt megírni egy lemeznyi dalt, de inkább nem csinálnék sportot belőle. Várom a varázs-pillanatokat, amikor nem tudom honnan, belém csorog egy dal.

-Hogyan jellemeznéd azt az érzést, ami a lemez meghallgatása után marad az emberben?
-Ezt egy mezei hallgatótól kéne megkérdezni. Én nem tudom már szűz füllel, és érintetlen lélekkel hallgatni.
Jó lenne azt gondolni, hogy egyszerre megkonfundálódik, és megnyugszik tőle az ember.

-A dalaid főleg a szerelem köré épülnek. Okozott valaha nehézséget a művészi kitárulkozás?
-Ha a szerelem nézőpontjából kérdezed a kitárulkozást, akkor okozott. Most egy nagyon mély, magányos időszakban vagyok, ami visszaveti a rákkendroll páveremet.
Nehéz úgy virgoncnak lenni, ha nincsenek ehhez megfelelő impulzusok.

-Mit szeretsz jobban: stúdióban énekelni vagy élőben, közönség előtt?
-Az élő éneklést szeretem jobban, mert ott sokkal több eszközzel dolgozhatok, például mimika, tánc, spontán konferanszok, közönség reakcióiból való inspirálódás.
A stúdiók közül a Rádiót szeretem, ott a 20-as stúdióban, ahol a Vacka dalokat vettük fel, vagy nemrég a Betonka zenekar kis esszenciális dalait, nagyon jók a hangulati feltételek, és emberi, kedves kollektívában dolgozhat(t)unk.

-Minden dalodat körbelengi egyfajta meseszerűség, gyermekiesség. Ez mennyire jellemző rád a hétköznapokban?
-Abszolút. Ha felveszek egy sapkát, akkor úgy nézek ki, mint egy ovis. Nem szeretem a felnőtt létet, semmi vonzó nincs benne a számomra. Nekem még mindig azok az igazi értékek, amik a gyereklét sajátosságai, az önfeledt játék, álmokból való ki-be szaladgálás, természettel való szoros kontaktus, a rácsodálkozási képesség, és a végtelen hülyéskedés.

-Hogyan készülsz a karácsonyra? Családi körben töltöd el?
-A családunk egyre kisebb lesz, de a szentestét együtt töltjük. Kicsi gyerekek nélkül nem teljes a hangulat, ezért majd bekukkantok baráti családokhoz, ahol együtt lehet a kicsikkel játszani. Tegnap fejeztük be az Égősor című karácsonyi funky klipünk fikciós változatát, és december 25-én este koncertezünk a Sirályban. Ezek lesznek a kollektív karácsonyi ajándékok.