A social media kifejezés azokat a közösségi portálokat fedi le, ahol az ismerőseinkhez és egyéb minket érdeklő szervezetekhez, csoportokhoz és dolgokhoz kapcsolódunk a virtuális térben e célra kialakított helyen (Facebook, MySpace, iWiW, Twitter, stb).

A konferencián Winkler Zsolt a Kitchen Budapest képviseletében arról beszélt, hogy „hol a pénz?”, azaz hol milyen lehetőségek vannak a közösségi médián belül. Ebben a kérdésben az online játékok kapják a legnagyobb szerepet, pontosan azok amiket te is vagy szomszédod vagy ismerősöd is játszik: Farmville, Maffia wars, stb. Érdekes érvként merült fel az iWiW javára(?), hogy „hamarabb volt, mint a Facebook”, amely igaz, de nem visz előrébb, mivel az utóbbi sokkal nagyobb közkedveltségnek örvend, így megint csak a magyar szellem kreativitásának dicsőítése a mienk, de a gazdasági hasznot más élvezi. Nehéz idők előtt áll az iWiW szemben a Facebook folyamatos fejlesztéseivel. Az f8, azaz a Facebook Fejlesztői konferencián (2010.04.21) bemutatták azt az új szolgáltatást, amely egy kreditrendszert jelent a játékosok számára, így megpróbálva csokorba fogni az összes eddigi hasonló pénzt virtuális pénzzé alakító kredit portált. Ezen kívül programozói fejlesztések is történtek, amelyek megkönnyítik az egész web elérését és behálózását egy egyszerű parancssorral.

További témaként felmerült a „márkarombolás social media alapokon” témakör, azaz hogyan lehet befolyásolni az internetes közösségeken keresztül a gyártókat, vállalatokat. A Merlin ügynökség egy Greenpeace-es kampánnyal állt elő, ahol a Nestlét támadták olajbeszerzéseik „Föld-károsító” hatásai miatt. Közösségi média terroristáknak nevezve magukat, a kampányra több lehetséges válaszlépést is kidolgoztak, de egyikkel sem élt a megtámadott Nestlé, így a reakciójuk elemzése válik a legérdekesebbé, melyből kitűnik, hogy a vállalat (talán általánosítható sokkal több vállalatra is), nincs még felkészülve a közösségi média használatára és a benne rejlő lehetőségek kiaknázására. Pedig a jó lépés nagyon egyszerű, mint oly sokszor, a szimpla kommunikáció a vevőkör felé sokszor a lehető legjobb megoldás felé vezethet.

A reklámhét további érdekes témája a hálózatkutatás, ami egyszerűen úgy magyarázható el, hogy bizonyos csoportok kapcsolathálóit rajzolják meg (iWiW-en is volt ilyen funkció), így klikkeket (2 ember kapcsolata), hidakat (2 csoport között kommunikáló egyén) és perifériák (nagyobb kapcsolatháló csoportokhoz nem kapcsolódóak) megállapítására van lehetőség. Ez azért lehet érdekes a reklámszakemberek szempontjából, mert sikerülhet kisebb költségek árán (pl. értsd itt: idő) megtalálni azokat, akiknek közvélemény befolyásoló szerepük lehet, mivel több különböző csoportokhoz is elérnek.

Egy-egy esettanulmányt mutatott be Ruppert Péter a Maven7 hálózatkutató intézettől. Például megtudtuk, hogy a blogszférában kik a véleményvezérek, továbbá blogbejegyzések tartalmaikat elemezték ki, így létrehozva egy elsődleges téma- és kulcsszó-hálózatot. A decemberi Vodafone-os „csörögjetek ránk” eset követését is elvégezték, melyről 1000 tweet született és 5000 felhasználóhoz ért el, ez körülbelül 3000 Facebook felhasználót is érintett. A Twitter népszerűségének magyarázatára a következőket mondta: „azért a Twitteren terjedt el a hír, mert a fiatal médiamunkások, akik egyébként is vélemény befolyásolók, regisztráltak ide, hogy megnézzék, mi is a Twitter, így előbb közöttük, majd általuk könnyen elterjedhetett a hír”.

Egy tavalyi vírusmarketing kampányról is szó esett, amelyről a felhasználók mit sem sejtettek. A lényeg egy adatbázis létrehozása volt, úgy hogy egy adott videót, amely még jópofa és kreatív is volt, el kellett küldeni az ismerősök email címére. A statisztikák szerint körülbelül 2 millió emberhez jutott el, de jócskán kilépett az ország határain, alig 4-5 nap alatt.

A következő előadást Kaizer Gábor (Chief strategy dreamer) tartotta meg, aki sokkal tudományosabban közelített a témához és egy társadalomtudományi elméletet mutatott be. Alvin Toffler 1980-ban megjelent „Harmadik hullám” c. könyvéről van szó. A könyv az indusztriális társadalom korából (második hullám) az Információs korba (harmadik hullám) való átmenetet írja le. Érdekes utána nézni.

Több érdekes interneten zajló kampányról is beszámolt. Az egyik, a mára világszerte ismertté vált zenész önálló kampánya, a DUB FX művésznéven futó videó (több mint 3 millió néző 1 év alatt). Ami azért is válthatott ki nagy érdeklődést, mert a közzétett videóiban teljesen világos, hogy hogyan készül a zenéje, plusz érdekességként ezek a felvételek közterületeken készültek, mintha utcazenész lenne. A következő kampány a közismert IKEA-hoz kapcsolódik, akik a Facebookon közzétették egy berendezett szoba képét, majd aki elsőnek tag-elte magát a képen látható tárgyon, az megkapta postán az IKEA tárgyat. Így izgatott figyelem kísérte a további képek megjelenését a „rajongók” táborában.