Jelentés a frontról – ezzel a címmel rendezik meg a 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét, amelyen többek közt a magyar pavilon „æktivátorok. Helyi aktív építészet” című projektje mutatkozik be.

A Velencei Építészeti Biennále a világ legrangosabb építészeti seregszemléje, amelyet 15. alkalommal rendeznek meg. A kiállítás 2016. május 28-tól egészen november 27-ig megtekinthető Giardini és az Arsenale területén. Az esemény főkurátora idén Alejandro Aravena chilei építész, aki a közösségi építészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Ez évben összesen 62 nemzet képviselteti magát a kiállításon, 5 ország (Fülöp-szigetek, Kazahsztán, Nigéria, Seychelle-szigetek és Jemen) első alkalommal vesz részt az eseményen.

Az idei biennále fő célja az építészet társadalmi, politikai illetve önszervező vonatkozásainak vizsgálata, amelyet a magyar pavilon æktivátorok. Helyi aktív építészet címmel mutat be.

Fábián Gábor és Fajcsák Dénes, a projekt 2 kurátora és az Arkt Művészeti Ellátó megalkotói, a meglévő épületek revitalizációban látták a lehetőséget, így megkeresték az egri önkormányzatot, hogy biztosítson számukra egy olyan épületet, amelyben már senki nem lát fantáziát illetve magas a fenntartási költsége. Az önkormányzat a Gárdonyi-kert területén álló volt GAMESZ (Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet) épületet adták át az egyesületnek 15 éves üzemeltetési és használati joggal. Az épületet csak nem 1 év alatt sikerült aktiválni, ez alatt értendő a műszakilag szükséges, de elégséges állapot elérése illetve a kulturális tartalommal való megtöltése mindezt kezdőtőke és pénzmozgás nélkül.

A projektbe bevonták az egri Bornemissza Gergely Szakközépiskola szakipari tanulóit, amellyel gyakorlati helyszínt biztosítottak számukra, emellett a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottai számára adtak lehetőséget, hogy részt vegyenek az építkezésben, ezáltal segítve a társadalmi elfogadottságukat és az önértékelésük javítását. Továbbá az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékével együttműködve kiállításokat, előadásokat szerveznek az épületbe, helyszínt adva a hallgatók alkotásainak. A projekt nagyszerűsége abban rejlik, hogy maga az építés/épülés folyamata által barátságok, kapcsolatok köttettek, ezáltal a ház jelentősége háttérbe szorult, a kialakult kapcsolatok fontosabbá váltak.

„Létrejött egy közösség, amelyben mérnökök, művészek, főiskolások, szakmunkás tanoncok és tanáraik, szakembereik, civilek, s végül, de nem utolsó sorban rabok és őreik is egyaránt integrálódtak.” – Részlet a projekt katalógusából.

A magyar pavilonban két, hatalmas asztalhoz leülve videókon, a közreműködők személyes nézőpontjaiba nyerhetünk betekintést, illetve az 5D technológia segítségével virtuálisan be is járhatjuk az egri helyszínt, ezzel kapcsolatot teremtve a velencei látogatók és az egri Gárdonyi-kertben található installáció között.