A külföldön Formula 1-ként ismert autóverseny izgalmas története az 1930-as években Európában kezdődött, viszont a második világháború miatt az első versenyek megszervezése 1946-ig váratott magára. Forma 1 világbajnokságot először 1950-ben tartottak,a brit Silverstone-ban; a versenyzők saját autóval álltak rajtvonalhoz, mindenféle szerelői gárda nélkül. A legbefolyásosabb csapatok közé akkor az Alfa Romeo, a Ferrari, a Maserati és a Mercedes Benz tartoztak. A konstruktőrök versengése csak 1958-ban kezdődött el.

Ahogy minden kezdet, a Forma 1 beindulása is nehéz volt. Azon túl, hogy alig akadt jelentkező, a halálozási arány is rendkívül magas volt: az első évtizedben 13 versenyző veszítette életét a pályán. A verseny történetében egy alkalommal fordult elő, hogy valaki halála után, posztumusz szerzett világbajnoki címet: a Lotus csapat oszták versenyzője, Jochen Rindt az olasz nagydíj időmérő edzésén szenvedett halálos balesetet.

Az idő múlásával az autók gyorsabbak lettek, a biztonság pedig egyre fontosabb szemponttá vált. Ennek ellenére a verseny történelmében számos sokkoló esetnek lehetett tanúja a világ. Az egyik legemlékezetesebb Niki Lauda (Ferrari) 1976-os balesete volt, amikor a Német Nagydíjon autója felett elvesztette uralmát, ami ütközés után lángokba borult. Szerencsére a versenyző néhány hét lábadozás után ismét rajthoz állhatott, de nem úszta meg csonttörés és égési sérülések nélkül.

A legendás Bernie Ecclestone, aki egyébként napjainkban is a száguldó cirkusz első számú vezetője, az 1970-es évek elején vette kezébe a Forma 1 ügyét, és versenysportból milliárd dolláros üzletetté alakította azt. 1971-ben a konstruktőrök harcába is beszállt, amikor megvásárolta a Brabham csapatot, amit Niki Lauda és Nelson Piquet vitt sikerre.

 A Forma 1 történetében számos kiemelkedő versenyző tűnt fel: az egyik legmeghatározóbb közöttük a brazil Ayrton Senna volt. Senna pályafutása alatt három világbajnoki címet szerzett, 162 futamon indult, 65 esetben pole pozícióból. Sajnos a tehetséges Senna is a versenyzés áldozata lett; 1994-ben autójával a bolognai futamon betonfalnak csapódott, amit nem élt túl.

1984 és 2008 között a futamgyőzelmeken négy, tehetősebb csapat osztozott, akik meg tudták fizetni a fejlesztések költségeit. A McLaren, a Williams, a Renault (korábbi nevén Benetton) és a Ferrari tartoztak ebbe a körbe. Az időszak meghatározó pilótái között van a hétszeres világbajnok Michael Schumacher, aki a 2012-es idény végén jelentette be visszavonulását.

Napjaink meghatározó versenyzőinek listáján szerepel a német Sebastian Vettel (Red Bull Racing), aki 2008-ban minden idők legfiatalabb futamgyőztese lett, de a brit Louis Hamilton, a spanyol Fernando Alonso és Nico Roseberg neve is helyet kapott a felsorolásban, utóbbi azért, mert jelenleg ő vezeti a 2014. évi tabellát.

A Forma 1 történetéből kár volna kihagyni hazánk versenyzőjét, Baumgartner Zsoltot, akit 2004-ben első kelet-európaiként egy teljes évre szerződtetett egy csapat. Sajnos szereplése nem volt túlzottan sikeres, azonban meglepetést okozott, amikor a Minardi színeiben a balesetekben bővelkedő monacoi futamon kilencedikként ért célba.

Világszerte egyébként több, mint 68 helyen szerveztek már futamokat, részben utcai vagy országúti, részben erre a célra kialakított versenypályákon. A leghosszabb pálya 25 km hosszú, és Olaszországban található (Pescara), a legrövidebb pedig a monacói, ami 3,1 km.