-Nagy dolgok történnek mostanában az együttes körül. A Deep Purple elő zenekara lesztek. Ez azért nem semmi, ráadásul ők választottak titeket.
Iván: Igen, egészen elképesztő. Amikor megkaptuk a telefont, hogy akkor akarunk-e játszani a Deep Purple előtt, elkerekedett a szemünk. Hihetetlen jó volt hallani. Olyan embereknek nyithatjuk meg a koncertjét, akik miatt én elkezdtem zenélni. Meg az Arénában játszani sem kis dolog azért.
Beke: Hát tényleg nem. Előreláthatóan kb. tízezer embert kapunk, ami az eddigi legnagyobb közönségszámunk, elég kemény. Meg maga a tudat, hogy előttük lépünk fel, már nagyon jóleső. Nyilvánvalóan érdekel minket az is, hogy mennyire fogunk jól játszani, de azt hiszem, jelen esetben mindnyájunknak többet számít az, hogy hol és kikkel.

-Új albumot is készítetek, a Mode Bizarre-t. Lesz-e újítás, eltérés az előző albumhoz (Mama, Don’t You Recognize Ivan & the Parazol?) képest?
Iván: Mindenképpen. Megtartva azt az irányt, amit kijelöltünk magunknak 2010-ben, folyamatosan újítjuk. Próbáljuk a szélesíteni a spektrumot, olyan dolgokat rakni a zenénkbe, amit eddig nem próbáltunk ki. Úgy éreztük, ki tudjuk teljesíteni számstruktúrákban, vagy a hangzásban mindazt, amit mi tudunk.
Beke: Sokkal sokszínűbbre tervezzük az albumot, mint az előzőt, nem egy berögzült stílus jellemzi majd. Ahogy Iván mondta, összetettebb és összhangzattanilag is fejlettebb számok lesznek rajta, egy kicsit előrébb léptünk. Ez nem azt jelenti, hogy itt megállunk, csupán annyit, hogy ez a fejlődésnek az első-második lépcsőfoka.
Iván.: Felfoghatjuk úgy is, hogy ez egy olyan továbblépés a Mama, Don’t You Recognize-tól, ami azt jelzi, hogy igen, tudunk többet mutatni az eddigieknél.

-Van-e kapcsolat az album tartalma, és neve között?
Iván: Igen, ez úgy volt, hogy megvolt már a 12 egymástól sok szempontból különböző szám, amit majd felveszünk, de ezek együttesére nehéz volt kitalálni megfelelő címet. Ami leginkább érzékeltette volna azt, hogy mennyire hullámzik, és mennyire meglepetésszerű az egész hangulata, sajnos a Faces által már foglalt „Ooh La La” volt. De azt így el kellett vetnünk. Ez a Mode Bizarre is azt jelzi, hogy itt most kialakul egy olyan dolog, amit az emberek tudnak követni, amivel tudnak azonosulni, ami hozzájuk szól, de felteszik közben magukban a kérdést, hogy: várjunk csak, ez az egész tök fura, ez most hogy illik össze, hogy teremt egységet? Valahogy a bizarrságon, furaságon belül próbálunk egységet teremteni.
Beke: Igen. Én egyébként a „divat” (mode) szót a címben úgy értelmezem, hogy nem megteremtjük azt, hanem, hogy egy szélesebb kör felé tud már eljutni a zenénk, egy markánsabb tömeget kezdenek képviselni.

-Mikorra lesz kész, mikor jelenik meg?
Iván: Nem nagyon szeretnék pontos dátumokra hagyatkozni, mert sok ember együttműködésén múlik az egész, és még bármi közbe jöhet. Ha minden jól megy, március elején már megjelenik, és utána szeretnénk majd egy lemezbemutató koncertet tartani, a hónap vége felé.
Beke: Pontos dátumokat még nem tudunk. És nem is árulhatunk el! De így van, körülbelül márciusban kezdenek el felpörögni az események.

-Ha már pörgős események, mentek külhonba is. Londoni turnétok lesz februárban, tizedikétől tizenhatodikáig. Iván: Így igaz. Nagyon sokat köszönhetünk a mi internacionális menedzserünknek, Pécsi-Szabó Dénesnek, aki a külföldi érvényesülésünket felügyeli, és a Brody Housenak, akiken keresztül ezt az egész londoni turnét sikerült lebonyolítani. Egy hétre megyünk ki, és körülbelül négy-öt bulink lesz összesen.

Beke: Ezek közül az egyik a Dublin Castle-ban lesz, ahol többek közt az Arctic Monkeys és Amy Winehouse is befutott.

-Mit terveztek ebben az egy hétben, a koncerteken kívül?
Iván: Megismerkednénk azzal a popszcénával, ami egész Európára jellemző, ami Londonban van, az ugyanúgy igaz Párizsra, meg talán Berlinre is. És mivel itt még nem voltunk, különös kíváncsisággal várjuk, hogy hogyan fognak minket fogadni.

-Mik a tervek a március utánra?

Iván: Még nyár előtt, április-május környékén vidékre megyünk sokat, egy meglepi- turnét fogunk csinálni, ahol a lemezt mutatjuk meg. Ezek után, nyáron egy elképesztő fesztiválszezonba csapunk bele, reméljük sokra sikerül kijutnunk.

Beke: De nem kényelmesedünk el. 2014, és 2015 eleje a Mode Bizarre-ról fog szólni, mindeközben pedig születnek új dalok, lesznek koncertek, folyamatos an lesz valami munka, elfoglaltság.

-Hosszabb távú tervek itthon, illetve külföldön?
Iván: Szeretnénk, hogy a világ is megismerje a zenénket valamennyire, de nem költözünk ki, nem koncentrálunk csak külföldre, vagy csak itthonra, párhuzamosan csináljuk.

-Egy itthoni film (Megdönteni Hajnal Tímeát) betétdalai közül négy szám a tiétek. Hogy sikerült ez?
Iván: Herczeg Attila, aki a filmet rendezte, óriási Hanni el Khatib rajongó, és tudvalevő, hogy mi játszottunk Khatibbal. Ő pedig felkapta ránk a fejét, tetszett neki, amit csinálunk, szólt, megnéztük a filmet, leszerződtünk, és most ott szól ez a négy dal a filmben.
Beke: A film megpróbál megpályázni egy kb. százezres tömeget. Azért nem lenne rossz, ha ennyi ember hallaná a mi számainkat, ez mindenképpen nagy lehetőség nekünk. Az ilyenek nagyon számítanak.
Iván: Igen, például az is, hogy az MR2 mellénk állt, vagy, hogy ti felkerestetek, mind-mind nagyon jó dolgok, amikért nagyon hálásak vagyunk.

-Van egyéb dolog, amiről értesítenétek a közönséget?
Beke: Lassan kijön egy új klipünk, az új lemez egyik számához. Reméljük, tetszeni fog!