Zagar: Wings of Love Videoklip- kritika

Tetszetős, dekoratív és profi az új Zagar-klip, van itt minden, szép effektek, gyors vágások, menő arcok. Mintha nem is magyar videót néznénk. De tényleg ez a cél? És elégedettek lehetünk ezzel?

Videoklip ugye nagyon sokféle van. Van az, amikor az együttest/énekest látjuk, akár viccesen, akár mélyen átélve és belefeledkezve saját művészetébe – ez talán a legegyszerűbb és leggyakoribb eset. Ez általában, pusztán reklámcélokat szolgál, a bandát népszerűsíti, kielégíti a rajongói igényeket és főleg azért van, hogy legyen valami a zene alá, amitől leadják a zenetévék. Van aztán a cselekményes klip, ez már rafináltabb, a zene ritmusára látunk valami történetszerűséget, nagyjátékfilmes eszközökkel, szépen leforgatva – ugye elég megemlítenem Michael Jackson ezirányú törekvéseit? Csakhogy ez már mind kevés, mióta pár őrült külön művészeti ágat csinált a videoklipből. Michel Gondry, Johnatan Glazer, Chris Cunningham vagy Floria Sigismondi (hogy csak véletlenszerűen ragadjak ki párat… tessék rágooglézni az előbbi urakra és hölgyre, ha valaki ne lenne ismerős) bebizonyították, hogy három-négy percben nem csupán aláfesteni és népszerűsíteni, hanem továbbgondolni is lehet a zenét.
 
Oké, nem kezdek el azon siránkozni, hogy ehhez képest mi hol tartunk. Nézzük a dolog jó oldalát, Antal Nimród még jóval a Kontroll előtt egész jó dolgokat rakott le az asztalra (Quimby: Hol volt, hol nem volt, Halleluja), Pálfi György két film között megtisztelte a Bëlgát a Hazakísérhetlek? klipjével, és ez az új Péterfy Bori-videó is egész komoly.
 
Bocsánat a hosszú bevezetőért és a magas közhelyfaktorért, csak szeretném valahogy megalapozni, hogy mi a bajom az új Zagar-videóval. Nem könnyű leírni, hiszen nehéz fogást találni rajta, tisztességes, szép munka (akárcsak a lemez), nem illik belekötni, és az egyszeri ún. igényeszene-kedvelőnek nyilván nem is akaródzik. És ahogy olvasom a Myspace- és Videa-kommenteket, ezzel elég nagy tömegek vannak így. Dobog a szívük, ahogy nézik a menő együttest, a minőséget és a profizmust, ami átjön a videón (erre még visszatérünk), és persze a húzóneveket, az Underground Divast, amiért senkit nem lehet kárhoztatni, nagyon aranyosak, tényleg, szóval zabáljuk az egészet a hype-pal és a retórmárkás, tiszacipős, adidaszos termékkapcsolással együtt.




 
Pedig a klip valójában a fent felsorolt klipfajták közül az első kettő vegyítése, semmi több. Nagyobb részt ugye az együttest látjuk, menő cuccokban, szigorú tekintettel de azért persze lazán játszani a stúdióban, szimpatikus arcok, a lányok meg imádnivalók, de tényleg nem akart a stáb valami plusz csavart, ötletet, fordulatot, akármit belecsempészni, amitől egy év múlva is emlékezni fogunk a klipre? A technika nyilvánvalóan megvolt hozzá, a szűrők használata és a komoly utómunka legalábbis ezt sejteti (az idegbeteg kameramozgást és a fókusz rángatását Floria Sigismondi találta fel több mint tíz éve Marilyn Manson és David Bowie kedvéért, de már rég leállt vele, miután mindenki ellopta tőle a módszert – hát mi most felfedeztük). A fotózást megörökítő werkfilmben is jól látszik az albumba és a vizualitásba belefeccölt munka. De ez sem jelent semmit. Egy hányattatott sorsú magyar filmrendező mondta egyszer, hogy ha van egy gondolat, azt egy webkamerával is meg lehet mutatni. Csak gondolat legyen, az a legnehezebb.




 
Oké, van azért itt más is, konkrétan a dívákat látjuk mindenféle fura élethelyzetben pózolni, Németh Juci egy garázsban járkál, Sena egy hotelszobában fetreng, de vannak éjjeli erdőben bolyongós jelenetek is, amelyekről Tori Amos szintén tíz évvel ezelőtti klipjei ugrottak be, illetve Péterfy Bori (aki ugye színésznő, és ez bizony látszik is) egy konyhában nevet hisztérikusan és néz maga elé depressziósan. Ezt mondjuk Johnatan Glazer eljátszotta már egyszer velünk a Massive Attack Live with me című számához készült videóban (a fő különbség, hogy ez utóbbi klip zseniális).
 
Én tényleg szerettem volna, ha eredeti, felforgató, furcsa, ijesztő, vagy bármilyen klip készül ehhez a számhoz, ami több mint a zenét népszerűsítő iparosmunka. De sajnos a stáb láthatóan nem volt ennél ambiciózusabb. Pedig lassan lenne értelme, hiszen már saját MTV-nk is van. Persze, tudom, kis ország vagyunk, örülni kell ennek is, és talán tényleg a legtöbb, amit ebben a helyzetben tehetünk, hogy jó ízléssel lopunk. De akkor legalább azt csináljuk rendesen, merészen, kreatívan. És akkor egyszer talán beugrik a nagy ötlet, és lesz magyar videoklip-művészet. Ideje lenne.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Film

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére