Május 19-től újra mozivásznon látható minden idők legtöbb Oscar-díját nyert filmalkotása, az 1959-ben készült Ben Hur. A grandiózus filmeposzt Budapesten a Puskin moziban és országszerte számos további helyszínen, digitálisan restaurált kópiáról vetítik.

NYERJ PÁROS BELÉPŐT a bemutatóra az ANTROPOS.hu-n ITT! >

 

A 2001: Űrodüsszeia, a Volt egyszer egy vadnyugat és A Keresztapa után egy újabb mozitörténeti klasszikus tér vissza a vászonra a Pannonia Entertainment kultuszfilm-sorozatában. A közel hatvan évvel ezelőtt, Lew Wallace azonos című regénye alapján készült Ben Hur a történelem egyik legizgalmasabb korszakának, a Római Birodalom virágzásának és Jézus korának monumentális feldolgozása – és ma már maga is történelem.

A Ben Hur korának legnagyobb költségvetésű szuperprodukciójaként minden tekintetben grandiózus volt. Elkészítésében ötvenezer közreműködő és nyolcezer statiszta vett részt, és mivel akkoriban még nem létezett számítógépes grafika, szinte minden díszletet felépítettek. A Róma melletti több mint 140 hektáros területen zajló forgatáshoz 300 építményt, köztük tíz háztömbnyi „Jeruzsálemet” emeltek, egymillió kelléket, százezer öltözéket és ezer páncélt gyártottak. A Földközi-tenger partjáról 40 ezer tonna fehér homokot szállítottak Rómába, a tengeri csata jeleneteihez pedig egy mesterséges tavat és komplett hajókat építettek. A legendás kocsiverseny nagyjelenetének arénáját egy éven át építették és több mint kétszáz óriási kőszobrot faragtak ki hozzá. A díszletek és jelmezek költségei akkora összeget tettek ki – csak az aréna 1 millió dollárba került – amelyet ma már egyetlen hollywoodi produkció sem vállalna, bár tény, hogy a CGI korában erre kevésbé is van szükség, mint akkoriban. A közel nyolc hónapig tartó feszített tempójú forgatáson az akkor vadonatúj, a szokásosnál jóval részletgazdagabb és szélesebb képet ad 70mm-es technikával dolgoztak, a méregdrága kamerákkal és speciális lencsékkel rögzített felvételekhez összesen 340 km hosszúságú filmszalagot használtak fel.

A William Wyler rendező és Sam Zimbalist producer irányításával dolgozó hatalmas stáb végül olyan művet alkotott, amely maga a nagybetűs MOZI. Hatalmas ívű történetvezetése, epikus zenéje és kivételes látványvilága kitörölhetetlenül beivódott a mozgóképkultúrába. A Charlton Heston főszereplésével készült, filmeposz a korszak legsikeresebb filmjének bizonyult, minden addigi bevételi rekordot megdöntött és a televízió térhódítása miatt már-már a csőd szélén álló Metro-Goldwin-Mayer stúdiót megmentette az összeomlástól. Számtalan elismerése mellett 11 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb főszereplő kategóriájában. Ezzel 38 esztendeig tartó rekordot állított be, amelyet felülmúlni azóta sem sikerült, csak megismételni. A Ben Hur különleges hazai vonatkozása, hogy 11 Oscar-díja közül az egyiket Rózsa Miklós magyar zeneszerző grandiózus filmzenéjéért kapta. További magyar vonatkozásai a filmnek, hogy leghíresebb jelenete, a mai napig lélegzetelállító, Golden Globe-különdíjjal elismert kocsiverseny a második stábot vezető Andrew Marton (Marton Endre) akciórendező nevéhez fűződik, Ben-Hur hófehér lovai pedig a híres lipicai ménesből érkeztek. Az 1959-ben készült filmet hazánkban csak jóval később, 1982-ben mutatták be először.

Több mint fél évszázaddal az eredeti amerikai és 34 évvel magyarországi bemutatója után, 2016. május 19-től a Ben Hur limitált vetítéssorozat keretében néhány hétre visszatér a hazai mozikba. Budapesten a Puskin moziban eredeti nyelven, magyar felirattal, Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Szentendrén és Nagykanizsán pedig magyar szinkronnal vetítik. Erre az extra-szélesvásznú, pazar látványvilágú mozira különösen igaz a mondás: aki nem látta nagyvásznon, nem is látta igazán!

A film digitális felújításának különlegessége, hogy jelenleg elérhető legmodernebb, ún. 8K szkennelési technikával készült, az eredeti 70mm-es negatív képkockáit a HD felbontás 16-szorosát jelentő pixelszámmal dolgozták fel, hogy a lehető legjobban megközelítsék az eredeti film minőségét. A restaurációt Warner Bros laborja végezte a film 50. évfordulójához kapcsolódóan, 1 millió dolláros büdzséből. A film közel 400.000 képkockájának egyenkénti feldolgozása végül két év csúszással, 2011-re fejeződött be, első alkalommal a 49. New York-i Filmfesztiválon mutatták be a nagyközönségnek. Mozivásznon azóta csak ritkán, egy-egy fesztivál keretében lehetett látni szerte a világban.

A grandiózus filmeposz a történelem egyik legizgalmasabb korszakának, a Római Birodalom virágzásának és Jézus korának monumentális, kalandos feldolgozása, és ma már maga is történelem…

A jeruzsálemi Júda Ben-Hur (Charlton Heston), egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával. A szívélyes hangulat azonban hamar szertefoszlik, amikor Messala lényegében arra kéri barátját, hogy árulja el tulajdon honfitársait. Ben-Hur visszautasítja a kérést, s a két férfi ellenségként válik el egymástól. Messala bosszújára hamar sor kerül. Amikor Ben Hur húga véletlenül megzavarja az új római helytartó bevonulását a városba, Messala parancsára Ben Hur családját börtönbe vetik, őt pedig gályarabságba taszítják. Ezzel kezdetét veszi évtizedeken át tartó viszontagságos vándorlása, melynek során a gályarabságból Róma legnagyobbjai közé küzdi fel magát, majd visszatér Júdeába, hogy bosszút álljon Messalán és megtalálja halottnak hitt édesanyját és húgát. Útja közben eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a felforgassa.

szereplők:
Júda Ben-Hur – Charlton Heston
Messala – Stephen Boyd
Quintus Arrius – Jack Hawkins
Esther – Haya Harareet
Sheik Ilderim – Hugh Griffith
Miriam – Martha Scott
Tirzah – Cathy O’Donnell
Simonides – Sam Jaffe
Sextus – André Morell
Tiberius – George Relph
Pontius Pilatus – Frank Thring
Balthasar – Finlay Currie
Drusus – Terence Longdon
rendező: William Wyler
író: Lew Wallace
forgatókönyvíró: Karl Tunberg, Lew Wallace, Gore Vidal, Maxwell Anderson, S.N. Behrman
zeneszerző: Rózsa Miklós
operatőr: Robert Surtees
jelmeztervező: Elizabeth Haffenden
producer: Sam Zimbalist, William Wyler
executive producer: Sol C. Siegel, Joseph Vogel
látványtervező: William A. Horning, Edward C. Carfagno, A. Arnold Gillespie
vágó: Margaret Booth, John D. Dunning, Ralph E. Winters
Díjak:
Oscar-díj (1960) – Legjobb film: Sam Zimbalist
Oscar-díj (1960) – Legjobb férfi főszereplő: Charlton Heston
Oscar-díj (1960) – Legjobb rendező: William Wyler
Oscar-díj (1960) – Legjobb operatőr: Robert Surtees
Oscar-díj (1960) – Legjobb férfi mellékszereplő: Hugh Griffith
Oscar-díj (1960) – Legjobb jelmeztervezés: Elizabeth Haffenden
Oscar-díj (1960) – Legjobb látványtervezés: William A. Horning, Edward C. Carfagno
Oscar-díj (1960) – Legjobb vizuális effektusok: A. Arnold Gillespie
Oscar-díj (1960) – Legjobb hang
Oscar-díj (1960) – Legjobb eredeti filmzene: Rózsa Miklós
Oscar-díj (1960) – Legjobb vágás: John D. Dunning, Ralph E. Winters

Golden Globe-díj (1960) Legjobb film (dráma kategóriában)
Golden Globe-díj (1960) William Wyler (legjobb rendező)
Golden Globe-díj (1960) Stephen Boyd (legjobb férfi epizodista)
Golden Globe-különdíj (1960) Andrew Marton (a szekérverseny rendezéséért)

BAFTA-díj (1960) – Legjobb film: William Wyler
David di Donatello-díj (1961) díj legjobb külföldi film
Grammy-jelölés (1961) Rózsa Miklós (legjobb filmzene)
New York-i Filmkritikusok díja (1959) legjobb film