Elveszett a maradék egyensúly is, és ennek teljes hiányában botorkálnak a szereplők és az olvasó is egészen az utolsó novella végéig. A borítón olvasható szlogen pontosan jellemzi a könyvet (ti. „Kibillent az elviselhetetlen normalitásból”) de mindenképp fel kell készülni rá, hogy ez a kibillenés nem könnyen emészthető.
Minden egyes novellában valamilyen szándékoltan megfejtetlen rejtélyjel találkozunk, amin bőven lehet gondolkozni, továbbálmodni a sokszor amúgy is álomszerűen szürreális történeteket. Természetesen nem csak lehet, érdemes is így tenni, mert Cserna – Szabó András önmagához hűen ismét egy meglehetősen groteszk, de annál inkább szórakoztató, keserédes kötetet alkotott.
Hogy pontosan miről is van szó? Ebben az őrült világban talán az egyetlen állandóságot csak a címekben és a novellákban – sokszor csak említés szintjén – megjelenő nőalakok jelentik. Ők adnak apropót a kesergésre, a vágyakozásra, vagy épp menekülésre. A főszereplők mégis a csöppet sem irigylésre méltó férfiak, akik sorozatosan saját balsorsuk felé futnak a nőkért, a nőktől vagy épp tőlük teljesen függetlenül.
Teljesen hétköznapi szereplők – Ádámok és Évák – történetei minden novellában egy-egy nagyon „hétköznapiatalan” csavarral. Mindenesetre a paradicsom elveszett, megveszett, ahogy a valóságban is. Igazán érdemes elolvasni.
A kiadó a weboldalán egy külön kis kvízzel kedveskedik a leendő olvasóknak – természetesen a Veszett Paradicsom stílusában -, amiből megtudhatjuk, kik lennénk a könyv szereplői közül.
Hozzászólások