Gordon Gekko, a Wall Street megvesztegethető királya, ismét itt van. Üzenete viszonylag egyszerű: “Egyszer azt mondtam, a kapzsiság jó … de most úgy tűnik, ez természetes már. ” Megszokhattuk már a klasszikusok újraélesztését, Hollywood remake- és folytatást gyártó-lázban égő rendezőinek újabb és újabb munkáit. A Tőzsdecápák folytatását – akár csak az első filmet – Oliver Stone rendezte, bár Oscar-díjat ő nem kapott, de filmjében Douglas szobrocskát megérően alakította a pénzpiac sűrűjében kifinomult vadászösztönnel vadászó és könyörtelenül lecsapó Gordon Gekko figuráját. A mostani, második részt New Yorkban vették fel, cirka 20 évvel az eredeti után, témája pedig a 2008-as pénzügyi válság és Gordon Gekko mesterkedései körül forog. Az akkor fantazmagóriának számító film nem festett különösebben idilli képet a Wall Street-ről és a törtető pénzemberek világáról. Az akkori történések, kitalált szereplők azonban mostanra mindennapi életünk szereplőivé váltak. A bankok, a könyörtelen pénz világa mindenki életében szerepet játszik, főleg, ha még hitel visszafizetéssel is küzdünk. A második rész középpontjában Jake Moore személye áll, akit Shia LaBeouf alakít a globális pénzügyi válság tépázta szcénán. Szkeptikusok legnagyobb döbbenetére Shia LaBeouf által alakított karaktere meglepően jó lett és talán eddigi pályafutásának legjobb teljesítményét nyújtotta. Az első részben bemutatott kegyetlen világ mára kissé megszelídült, nagyobb teret engedtek a szentimentális családregény vonalnak. Bár Gekko még mindig próbálja hozni a mocsok figurát, az hogy a lánya szeretetének visszaszerzése kerül előtérbe, és hogy felkarol egy alternatív energiára kattanó fiatalembert, kevésbé teszi pénzéhes martalóccá alakját.

Gekko éppen kiszabadult a börtönből, és kísérleteket tesz arra, hogy a Wall Street-i szakértőket, gazdasági vezetőket figyelmeztesse a küszöbön álló gazdasági visszaesés és a tőzsdei összeomlást eljövetelére. Senki nem hallgat rá azonban, hiszen a múltban elkövetett pénzügyi tettei miatt persona non grata lett a pénzügyi világban. Mindenét elvesztette, nincs pénze, a fia kábítószer-túladagolásban meghalt, a lánya tudomást sem akar róla venni. A korábbiaknál is hataloméhesebb főhős pedig úgy érzi, hogy mindenki elárulta őt. Gekko azonban úgy dönt, hogy innentől kezdve minden figyelmét lányára fordítja és szeretné rendbe tenni kapcsolatát Winnie-vel, annak vőlegénye Jacob segítségével. Nem könnyű a helyzete, hiszen lánya őt hibáztatja bátyja Rudy öngyilkosságáért, és minden kapcsolatot kerül a férfival. Jacob segítségéért cserében Gekko segít a férfinak, hogy bosszút álljon azon az emberen, aki mentora halálával vádolja. A producerek 2008 októberében keresték meg Douglast az új film forgatókönyvével, Stone szerint a szerep tökéletesen illik a színészhez. Karizma és szenvedély, mindkét férfi túlélő, akik mindketten számtalan lehetőséggel teli életet kaptak.

Shia LaBeouf játssza a fiatal Jacobot, a feltörekvő, de morális szempontok által vezérelt brókert, aki egy Keller Zabe nevű cégnek dolgozik. Ez a fikcionális vállalat a Bear Stearns és a Lehman Brothers fúziójából jött létre. Jacob gyanakodni kezd, szeretne bosszút állni valós vagy vélt ellenségein és ehhez Gekko segítségét kéri. Szó volt arról, hogy LaBeouf hasonló szerepet kap, mint Charlie Sheen az első részben, de a színész ezt elhárított mondván ő nem járatos a pénzügyi világban. Az első film rajongói örömmel tapasztalhatták, hogy a folyamatosság, a minőség megmaradt ebben a produkcióban is, bár az alaptörténettől meglehetősen különböző a sztori. Ez jó jel, hiszen az írók Allen Loeb és Stephen Schiff valamennyire fenntartották az eredetiséget mégis összhangban maradt az első filmmel. A fanyalgók szerint a film túl lassú, a pénzügyi szakvonal követhetetlen és unalmas, a lánya szeretetéért küzdő Douglas inkább hasonlít az Apósok akcióban játszott karakterére, mint a húsz évvel ezelőtti Gekkora.

2007 elején, a The New York Times számolt be elsőnek arról, hogy a Wall Street folytatást tervezik, Stone pedig visszaült a rendezői székbe és elkezdte költeni a 70 millió dolláros költségvetést, hogy létrehozza az új Gekkot, aki képes alkalmazkodni a 21-ik századi körülményekhez. Eltelt közel húsz év, de Gordon Gekko figurája azonban nem hagyta nyugodni Stone-t, folytatta a történetet. A rendező maga is sokat tud erről a világról, hiszen édesapja is pénzügyi szakember volt. Bár Stone szerint ő inkább az a fajta ember volt, aki bár a jutalékaiból élt, hosszú távú kapcsolatokban gondolkodott, és megszolgálta kuncsaftjai bizalmát. Nem a meggazdagodás volt számára az elsődleges cél, hanem felelősséggel és tisztességesen bánt megbízói pénzével, épp úgy, mint a sajátjával. Azonban az a világ elmúlt, amikor a tisztesség fontosabb volt, mint a pénz. Ebben a világban lép ki Gordon a börtönből, 2008-ban miután nyolc évet töltött le bennfentes kereskedelem és az értékpapír-csalásért. A haja szürke, a teste fáradt, bár a szeme még mindig csillog – vajon, hogy tud élni ebben a high-tech világban? Visszanézve nagyokat nevetünk az első film óriási mobiltelefonjain és primitív számítógépein, de ez a film értékéből semmit sem von le. A folytatásban acél-üveg jövőkép között könyörtelenül gazdag, elegánsan öltözött férfiak akarják nekünk megmondani mit tegyünk, hogy még gazdagabbak lehessünk. Megmondani nekünk a válság kellős közepén, hogy hova tegyük pénzünket, mibe fektessünk. „A 2008-2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki.

A film talán egy kicsit túl sok lett a jóból: pénzügyi dráma, cselszövés, szentimentális családi kínlódások, melyek szépen becsomagolják a történelem egyik legimpozánsabb befektetési cápája, Gordon Gekko előtti tisztelgést. Míg a film, mint egy versenyautó száguldozik előre a sztoriban, mi talán önkéntelenül is visszatekintünk a közeli múltba: pénzügyi rendszer összeomlása, bankok csődbe jutása, tartalékok és befektetések beborulása, és a szokásos tanulságok levonása. Mennyi a fikció vajon, és milyen mértékű előtanulmány előzte meg a film készítését? Ha lesz rá alkalmunk, majd feltesszük ezeket a kérdéseket a rendezőnek.

Stone forgatókönyve pattog a pénzügyi dolgok, kereskedelem és a személyes dráma között, melyben sokszor történik utalás az első részre, mind a zenében, mind apró mozzanatokban. Az első rész hatalmas durranás volt: bevezetett egy addig ismeretlen világa, mely előtte a laikusok számára zárt kaszt volt. Összességében a puszta drámai hatás meg van a film nézése közben, azonban azt sejteni lehet, hogy a cselekmény legfeljebb csak a gyertyát tartja a valósághoz képest.

A filmet versenyen kívül mutatták be a 2010-es Cannes-i Filmfesztiválon, ahol általában véve pozitív kritikákban részesült. „Fejezd be a hazudozást rólam és én sem árulok el több igazságot rólad.” Fehérgalléros bűnügyi dráma, amely betekintést enged a gazdasági válság „kulisszái” mögé, új és régi rajongókkal. A kérdés, hogy ez a változat mennyire fogja a fiatalok pályaválasztási szokásait forradalmasítani?