A szelfi (vagy eredeti, autentikus írásmódjában: selfie, selfy), mára olyannyira beépült mindennapi életünkbe, hogy szinte a világ legtermészetesebb dolgai között tartjuk számon.

Pedig alig fél évtizeddel ezelőtt valószínűleg üres tekintetek, és vagy unott vállrándítások lettek volna a reakciók, ugyanis kis hazánkba, mint oly sok minden más, a szelfizés hóbortja is némi késéssel gyűrűzött be. Annak ellenére, hogy a szelfizés régi múltra tekinthet vissza (az első próbálkozásokat a 20. sz. elejéről jegyezhetjük fel), maga a szó viszonylag új keletű, és csupán 2013 óta tartozik a hivatalos szavak közé – az Oxford Dictionaries ugyanis ekkor vette fel szótárába a selfie szót, és választotta egyúttal az év szavának.

Azóta Ferenc pápától Obamán át tinédzserek milliói készítettek már önarcképet, vagy szerepeltek legalább egy ilyen képen. De kik készítették az első szelfiket, és hogyan indult világhódító útjára?

Ahhoz, hogy pontosan megértsük a szelfizés történetét, először is ketté kell választanunk a két dolgot: a szelfi szót, és magát, az önfotózást, mint cselekvést. Ugyanis míg a szó legkorábbi nyomait lelkes internetbúvárok a 2002-es évig nyomozták vissza (egy névtelen újító bejegyzése tartalmazza az első utalást, amint azt ecseteli, hogy a túl jól sikerült előző este miatt alaposan szétcsúszott arcát megörökítette egy selfie formájában), addig maga az önfotózás, nagyjából a fényképezőgép feltalálásával egyidős. Ekkoriban persze szükség volt hozzá egy asztalra és egy tükörre is. Az egyik legelső ismert szelfit nem más készítte, mint Anasztaszija Nyikolajevna nagyhercegnő, II. Miklós cár lánya 1914-ben, 13 éves korában. Úgy tűnik az innovációt akkoriban nagymértékben nélkülöző cári udvar dekadenciája még nem fertőzte meg az ifjú hercegnőt, aki forradalmi tettét, ha facebookon nem is, de barátaival történő levelezése során lelkesen terjesztette.

Forrás: Wikimedia Commons / Grand Duchess Anastasia Nikolaevna of Russia

Az ifjú hercegnő példája azonban nem volt ragadós, és a szelfik forradalmára majd’ egy év évszázad múltán került sor. Nem nehéz kitalálni, hogy az önarcképek terjedésének a legnagyobb löketet elsősorban a kézben elférő, előlapon is kamerával felszerelt okostelefonok elterjedése adta, aminek egyfajta katalizátora volt a megosztásokra épülő közösségi médiák jelenléte. A két, egymást erősítő folyamat eredményezte azt, hogy a közösségi oldalakat szelfik tengere lepte el, amelyek pár lájkért cserébe megtépázott önbizalmunkat lettek hivatottak helyreállítani. Az önarcképek sokaknál olyannyira az önbecsülésük alapját képezik, hogy egy-egy jobb szelfiért akár még plasztikai műtéteket is bevállalnak.

Ahogy lenni szokott, a selfie hamar túlnőtt önmagán és számos mellékágat hajtott, amiket az internet kreatív népe mind-mind saját névvel látott el. Persze a többség szemében mindegyik szelfinek tűnhet, ám kellő tudással felvértezve könnyen észrevehetjük, hogy nagy különbség van szelfi és szelfi között. Például ha a pároddal szerepelsz a fotón, az a szaknyelv szerint már relfie-nek minősül (a selfie és relationship szavak összetételéből); ha többen szerepelünk a képen, akkor mulfie (multiple selfie); illetve ha a kamera fókuszában a fenekünk van, akkor belfie (butt+selfie). De a nyaranta oly népszerű bikinis fotók is megkapták a saját jelzőjüket a bifie név alatt (ezt a bikini és selfie szavak összeolvasztása inspirálta). Így történhetett, hogy a kezdeti, egyszerű önarcképnek induló szelfiknek ma már külön zuhanyzás utáni, vagy ébredés közbeni fajtája is van (na jó, ha annyira kíváncsi vagy: shower-selfie, és bedstagram), és az ötletekből mindig kifogyhatatlan internet valószínűleg még párat hozzá fog csapni az eddigiekhez.

Mint minden sikeres divathullám esetében, természetesen a szelfikre is lecsapott az elektronikus ipar, hogy kedvenc önarcképeink elkészítéséhez minél jobb körülményeket varázsoljanak. Az egészen praktikus, és hasznos szelfi rúdtól, a világ legnagyobb értelmetlenségének tűnő szelfi sombreróig terjednek a választható kiegészítők. Míg előbbi a maga nemében zseniális, szélesebb perspektívát és könnyebb kezelhetőséget biztosító eszköz, addig az okostelefon-tárolóval ellátott sombreró (számomra) csak a világban így is sűrűn sorakozó kérdőjelek számát gyarapítja. A szelfi rúd azonban megjelenése után gyorsan bejárta a maga diadalútját, és ma már egészen olcsó áron beszerezhetőek, emellett divatos tartozékokká is váltak.

Minden szelfinek közös jellemzője, hogy akár telefonnal, akár rúddal készítjük őket, elkészítésükhöz mégis szükség van a kezünkre. Ha elgondolkodtál már azon, hogy milyen jó lenne néha egy szelfi az égből, akkor van egy jó hírünk: hamarosan megérkezik ugyanis a mindenki számára elérhető, olcsó, szélesebb tömegek számára tervezett szelfidrón. Csak elő kell venni a zsebkoptert, és telefonon adott utasításainkat követve bárkiről, bárhol képes légi fotókat készíteni. A szelfidrón a keresztségben a Zano nevet kapta, egy töltéssel körülbelül 10-15 percet bír majd a levegőben. Kis mérete mellett a súlyát is mindössze 55 grammra tervezik, így szállítása akár zsebben is megoldható. A Zanó rendkívül intelligens lesz a beépített infravörös szenzoroknak köszönhetően, ugyanis ezekkel érzékeli a körülötte lévő teret, így egy botkezű irányító sem tudja nekivezetni a falnak. Emellett előre megadott utasításokat is hűen követ, így akár biciklizés közben is sűrűn készíthetjük magunkról a felvételeket. Kickstarteren már az előrendelés is lehetséges, mindössze 60ezer forint körüli összegért.