"Nehezen meghatározható műfajú ez az írás. Tükörvilág. Kicsit önéletrajz, kicsit visszaemlékezés, kicsit kortörténet, és nem is kicsit útibeszámoló: minden együtt van ahhoz, hogy valaki bejárjon egy hosszú utat a XX. század végi , XXI. század eleji nagyvilág forgatagában.
A szerző öntörvényű, makacs, a világra rácsodálkozó, állandóan az ismeretlent kutató felfedező. Sajátos optikájú szemüvegén keresztül mutatja be azokat az országokat, tájakat, amelyeknek a titkaiba bepillanthatott az elmúlt húsz-huszonöt évben.
Megismerhetjük gondolatait az emberekről, a mindennapokról, a politikáról, és saját életútjáról. Mindazt, amit látott, érzékelt az utazásai során, groteszk humorral és öniróniával dolgozza fel, és nem tagadja: ő másképp látja a világot, mint a hétköznapi utazó. Egyszerre objektív és ferde tükörben.
És amellett, hogy képet kaphatunk szépről és torzról, mesebeli gazdagságról, és főbe kólintó nyomorról, a távoli és mégis oly közeli nagyvilágról, megosztja velünk gondolatait a mai, általa látott és ismert Magyarországról.
Szerencsés embernek mondhatja magát a szerző, mert olyan vagyont halmozott fel, amely nem materializálódott, amelyet lehetetlen aprópénzre váltani. Nincs villája, drága gépkocsija, millió bundája, ő olyan kincsek birtokosa, amelyek mindig vele vannak. Ott belül, a szívében, a képzeletében, az emlékeiben a világ különleges értékei lelhetők fel: ezt a színpompás és gondolatgazdag "kincstárat" kívánja megosztani olvasóival – írja a Háttér Kiadó fülszövege, mely az India, Távol-Kelet, Új-Zéland , Ausztráliát bejáró szerző úti élményeiről szól.
Nos. A szerző számára bármely ország bármely harminc év körüli idegenvezetője helyes, de legalább is jóképű és az ékszerek mindig olcsók. Japán kivételével mindenütt nagy a kosz A helyi kultúrát baedekker-szerűen példásam felmondja a szerző.
Csak arra lettem volna kíváncsi-ezek után-hogyha a Bükkbe ment volna a jeles szerző, ahol nincs ékszerbolt, helyes idegenvezető és nem szidhatta volna a légkondicionálót, nem mehetett volna szállodába (indiait, kínait, tandorit, stb.) enni, akkor miről szólt volna a könyv. A Háttér Kiadó igazán adhatna még egy lehetőséget?
Az előszót egy példásan megtört férj jegyzi. "És azért is nagyon hálásnak kell lennem ahhoz, hogy egy ilyen társsal barangoltam be a világot."
Majd két hét hálózsákos barangolás után, Apukám, a Bükkben?

Kerekes Tamás