Az alkotók azonban magabiztosan jelentették meg az új részt, mely egy picit rendhagyóbb darab a tucat akciófilmek között.

2013-ben két Fehér Házat legyalázó film is készült, egészen véletlenül. Roland Emmerich Az elnök végveszélyben és Antoine Fuqua Támadás a Fehér Ház ellen című filmjei nem sokban különböztek egymástól. Mindketten a múlt század koszos atlétás, robbanásokkal és vagány dumákkal teli akciómozijait voltak hivatottak visszaterelni a XXI. század vásznaira. Az alacsonyabb költségvetésből készült Támadás azonban bevállalta az R-besorolást is, így a káromkodásokkal és vérengzéssel képes volt hitelesebben megidézni, milyenek is voltak a 30 évvel ezelőtti akciófilmek.
A Támadás ezen kívül jobban hasonlított egy Die Hard-filmre, mint a Drágább, mint az életed című ötödik rész, mely ugyanúgy 2013-ban jelent meg. Tökösebb és izgalmasabb tálalásban mutatták be egy fickó megpróbáltatásait, aki a legrosszabbkor volt a rossz helyen: egy merénylet kellős közepén. A folytatás, a London ostroma már nem a ’80-as és ’90-es évek szellemiségében készült el – stílusában a 2000-es, kapkodó kamerás, szürke és komolykodó, Bourne-kaliberű filmeket idézte meg. A harmadik rész, A védangyal bukása ezt a két világot próbálta vegyíteni egymással.

Mike Banning (Gerard Butler), az amerikai elnök első számú testőre felett lassan eljár az idő. Korábbi sérülései miatti migrénes tünetei túl nagy kavarodást okoznak a fejében, és gyermeke születése is hazaszólítja őt. Az elnök (Morgan Freeman) ellen azonban ismét merénylet készül, ám az államfőt megmentő Banning besározódik. Menekülnie kell, hogy tisztázza magát és elkapja az igazi tetteseket. Segítségül pedig mellészegődik rég nem látott paranoiás veterán apja is (Nick Nolte), aki inkább tűnik útszéli hobónak, mintsem harcedzett öregnek.

Nehezen tör ki a közhelyekből A védangyal bukása. Inkább kényelmesen ejtőzik bennük.

Cikk folytatása ITT!