…csak viszonyítás kérdése. Keletnek nyugat, délnek észak. Mindig lesz egy hely, ahova elvágyódnak az emberek. Mindenkinek megvan a saját Eldorádója. Candide óta tudjuk, hogy mindig van egy jobb ismeretlen.
El tudod képzelni a világot egy kétezer éves rókadémon szemén keresztül, aki egy keleties vonásokkal megáldott, tizennégy éves kislány testében él? El tudod képzelni, mi minden járhat ennek a teremtménynek a fejében? Akár igen, akár nem, Viktor Pelevin fejében megfogant, megírta, és most mindenkinek lehetősége van belepillantani egy ősi démon tudatfolyamaiba. Abba, ahogy a világról vélekedik, benne kultúrákról, népekről, szexről és persze az emberi kapcsolatok szövevényes mikéntjéről.
Kiss Tibor kamaszkorában ismerte meg Noémit. Évek teltek el magányosan és kétségbeesetten, harc dúlt a férfi és a nő között. Néha Tibor volt fölényben, máskor pedig Noémi, majd nyilvánvalóvá vált, hogy egy soha véget nem érő háború ez. Mára már talán megbékéltek. Vagy megbékélt.
81. alkalommal rendezik meg a magyar irodalom és a magyar könyv népszerűsítésére létrejött Ünnepi Könyvhetet. Az események központja idén is a Vörösmarty tér lesz, de a Váci utcát és a Deák Ferenc utcát is ellepik majd a pavilonok, kiadók és árusok.
A Médium, Hang, Esztétika című könyv az első magyar, szakmai igényű írásos összefoglalása az elektronikus zene történeti- és elméleti hátterének. Mindezek mellett a médiumok digitális térnyerésének kulturális hatásait is górcső alá veszi, számos oldalról körüljárva választott témáját.
Aki fellapozza a Fényrajzok Budapest című albumot, Parti Nagy Lajos és Bruno Bourel művészeti egymásra találását veheti kezébe. A francia fotós a rendszerváltás előszelével érkezett Budapestre, és örökítette meg annak bensőséges igazi arculatát. Semmi glamúr, csak az őszinte hangvétel és a fényrajz.
Amikor 2006-ban megjelent Andrássi György Polgárháború című könyve, pár romantikus álmodozón kívül kevesen láttak esélyt arra, hogy fegyveres összecsapássá súlyosbodjék a szembenállás. Az író, amellett, hogy vesébemélyedő kiválósággal ábrázolta szülei generációjának félelmeit és értékítéleteit is, főszereplőjét azon tizen-korahuszonéves korosztály szócsövévé tette, amely szívesen harcolna bármiért, amiben hisz.
Réz András ír, fordít, kreatív szakemberként reklámokat készít és tanít is. Köldök című könyvében pedig rávilágít arra, hogy mi történik, ha felborul a káosz és rend aránya, és életünket már nem az értékek és az erkölcs, hanem a jogszabályok irányítják.
Ki ne ismerné Salvador Dalít, a meredő bajuszú, guvadt szemű szürrealistát. Stan Lauryssens Dalí és én című könyve azonban elsősorban nem a 20. századi festészet leghírhedtebb művészéről szól. Még csak nem is ő a főszereplője, nem életrajzi regényről van szó – a hagyományos értelemben.