A Médium, Hang, Esztétika című könyv az első magyar, szakmai igényű írásos összefoglalása az elektronikus zene történeti- és elméleti hátterének. Mindezek mellett a médiumok digitális térnyerésének kulturális hatásait is górcső alá veszi, számos oldalról körüljárva választott témáját.
Aki fellapozza a Fényrajzok Budapest című albumot, Parti Nagy Lajos és Bruno Bourel művészeti egymásra találását veheti kezébe. A francia fotós a rendszerváltás előszelével érkezett Budapestre, és örökítette meg annak bensőséges igazi arculatát. Semmi glamúr, csak az őszinte hangvétel és a fényrajz.
Három európai ország húsz divattervezőjének irodalomra álmodott ruhakölteményeit csodálhatjuk meg a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállításán. A tizenkét spanyol, négy belga és négy magyar, hazájukban és nemzetközileg is elismert tervező a Budapesti Cervantes Intézet és a PIM közreműködésében szervezett kiállításon mutatja be egy-egy haute-couture ruháját, ahol az európai divat és az irodalom egyesül – létrehozva egy eddig sosem látott művészeti fúziót.
Amikor 2006-ban megjelent Andrássi György Polgárháború című könyve, pár romantikus álmodozón kívül kevesen láttak esélyt arra, hogy fegyveres összecsapássá súlyosbodjék a szembenállás. Az író, amellett, hogy vesébemélyedő kiválósággal ábrázolta szülei generációjának félelmeit és értékítéleteit is, főszereplőjét azon tizen-korahuszonéves korosztály szócsövévé tette, amely szívesen harcolna bármiért, amiben hisz.
Réz András ír, fordít, kreatív szakemberként reklámokat készít és tanít is. Köldök című könyvében pedig rávilágít arra, hogy mi történik, ha felborul a káosz és rend aránya, és életünket már nem az értékek és az erkölcs, hanem a jogszabályok irányítják.
Ki ne ismerné Salvador Dalít, a meredő bajuszú, guvadt szemű szürrealistát. Stan Lauryssens Dalí és én című könyve azonban elsősorban nem a 20. századi festészet leghírhedtebb művészéről szól. Még csak nem is ő a főszereplője, nem életrajzi regényről van szó – a hagyományos értelemben.
Nem csAK egy volt világháborús óvóhely, mely méltán lehet büszke több évtizedes múltjára, hanem a 21. századi underground művészetek menedéke és tárháza.
Tudtad-e, hogy a Zappa Caféban található a város – vagy az ország egyetlen
mulatóhelyen lévő védett falfestménye – 3D hatású perspektivikus
utcakép, vagy valami ilyesmi… Nem vicc, vagy 5 kg a
dokumentációja. Ja és ezen a helyen működött a kilencvenes évek
elején kultikussá vált Tilos az Á, ha még mond valamit…
A borítót vizsgálgatva elmereng az ember. Mégis mit mondhat két hetvenes éveiben járó hölgy a szexről? Révai Gábor könyve.