Május 21.-én (pénteken) Max Cooper után a LavaLava ismét külföldi vendéget fogad, Matadort – ezúttal is a Szigetországból.
Kanada legmenőbb együttese megmutatta a Hajón, mit tesz az emberrel Budapest, az Antropos tudósítója pedig cserébe megírta az első cikket a Wolf Parade-ról az indie szó használata nélkül.
Magyarország egyik legnépszerűbb koncertzenekara, a Pannonia Allstars Ska Orchestra 2010. május 14-én, pénteken egy sztárvendégeket felvonultató nagyszabású bulival teszi emlékezetessé hetedik születésnapját – a szintén hét éves fennállását ünneplő A38 Hajón! A „Lucky7 – 7 éves PASO, 7 éves a Hajó” szlogennel hirdetett esten többek között Harcsa Veronika és a francia MC Tribuman is színpadra lép.
A Budapest Bár általában bárhol lép fel, ott füstös bárhangulatot teremtenek produkciójukkal. Ezúttal ez nem sikerült nekik az A38 Hajón, ám enélkül is fergeteges, maratoni koncertet adtak szerda este. A négy órán át tartó mulatságot csupán a második albumért járó aranylemez átadása törte meg rövid időre, de így is felcsendült az összes eddig Budapest Bár dal, sőt egy új nóta is Kollár-Klemencz László előadásában.
A Kollektiva ebben a felállásban még csak a 3. évében jár idén, ennek ellenére itthon már szinte nincs olyan fiatal, aki ne hallott volna róluk, valami igazán ütős buli kapcsán. A triumvirátus két tagjával, TMX-szel és Popbitch-csel beszélgettünk az eddigiekről, és a jövőről. Ezen a héten, január 30-án az A38-on Rave Kikötő with Monkey6 & Kollektiva buli.
Hogy Péterfy Bori jelenleg a legsikeresebb vállalható popzenei produktum, azt eddig is tudtam, de hogy mit jelent a gyakorlatban, azt csak péntek este tízkor az A38 első sorában, őrjöngő leszbikusok által össze-vissza ropogtatott bordákkal tudtam meg.
Középpontban a mélyföldi basszusok. Major League vs Bladerunnaz present: Icicle & Lenzman az A38 hajón.
Nem kapcsoljuk ki a telefont, nem maradunk otthon, és nem aludjuk át az éjfélt, program van bőven. Tudod már hol mulass?
Nagyjából Parov Stelarnak és zenekarának köszönhetem, hogy a 2009-es év legelső perceit – és utána még sok-sok órát – végigvigyorogtam, eufóriában úszva, pedig akkor is zeneileg “kívülállóként” és némi szkepticizmussal vágtam bele az éjszakába. Most, közel egy évvel legutóbbi találkozásunk után is elégedetten hagytam el az A38 állóhajót.