Igen, csütörtökön a brit páros volt a legnagyobb koncert. Idén nagyon szétszórták a gigafellépőket, így mindennap ki kellene menni, hogy elégedett lehess. Persze én már nagyon elfáradtam, az elmúlt 15 év alatt, így tényleg csak akkor megyek ki, ha nagyon muszáj. Így volt ez csütörtökön, maikor 6 körül sodort ki a városból a tömeg, ki a Szigetre. Szétnéztünk, hogy igen, ott a Nagyszínpad, a WAN2, na, akkor menjünk a Bahiára, nézzük meg a Peet-et. Méltatlanul kevesen voltak ezen a szuperkoncerten. Mivel kb. 50 ember tolta az energiát a zenészekbe, elég szarra sikerült. András hamisan énekelt, Petinek többször gondja volt a gitárjával, Balázsnak pedig szófosása volt, mint valami piaci árusnak: „Vegyetek lemezt, TESCO áron, meg pólót, a szinpatikus 40-es úriembertől” MI VAN?!?!?!?! Na, mindegy kicsit táncoltunk, aztán leléptünk.
A szomszédban van egy sátorka, ahol Budapestet építették fel, de olyan fantáziavilág szerűen, hogy miért és kik? Menjetek nézzétek meg! Baromi jó, képkeret függőbringákon lehet végigmasírozni a labirintusban és örülni a 3 perces kéjutazásnak.
A szomszéd színpadon egy Guiness rekord felállításán dolgoznak, ahol nem a minőségi koncert, hanem a mennyiségi a lényeg, ergo nagy szar az egész!

Na, jó nemsokára kezdődik a Chemical Brothers! Előtte még nézzünk szét, elmentünk hát WC-re, meg keresgélni ismerősöket, aztán inni is kellene.

Bementünk a Szeparéba, hogy kicsit rápihenjünk a nagy eseményre. Rápihentünk, kimentünk, a kukánál fejbedobtak egy sörösdobozzal, aztán táncoltunk. Valaki mellett egymás után szívta a mokányokat, így eléggé beálltam a koncert felére, aztán meg a fivérek is szétcsúsztak, a szuper vetítést is meguntuk, úgyhogy elmentünk enni. Tele a pocak, el is álmosodtunk, induljunk hát haza, az úgy sem olyan egyszerű a Szigetről. Menetelés kifelé. Hopp egy sátorka, repülőjegyeket lehet nyerni… 10 perc múlva sorsolás? Akkor gyorsan nevezzünk be! Nem nyertünk. Menjünk haza, fáj a lábam. Hiába, nem bírom a menetelést.
Még szombaton is kimegyünk, mert lesz Hooverphonic, meg Adidas divatbemutató, meg Zagar, a dívákkal… Szóval jó kis programok, csak nehogy megint szakadjon az eső, mert akkor megint csak az lesz a legnagyobb móka, hogy néhány elborult agyú dagonyázik a sárban.
Stop! Már rohanok is a Szigetre!