Nem csak zene van/volt az egy hét alatt. A csúszdák mögött egy külön világot alkot a színház és a vurstli. Kedélyes felfordulás van arrafelé, senki nem tudja, milyen program várható, zsonglőrök mászkálnak közöttünk, kézműveskedhetünk (barátnőt, gyereket nyugodtan ott lehet hagyni), néha egy bazi nagy indusztriális építményen játszik egy zenekar, de teljesen hiába érdeklődünk, hogy kik is ők.
A legbizarrabb élmény a Teatro de Autómatas. Na ide gyereket nem szabad engedni. Egy XX. század eleji mechanikus kiállítás, piciny mozgó bábukkal. A kidekorálás során biztos nem csak festéket használtak, hanem legalábbis LSD-t. Stephen King könyvekből ismert borzongás kísért végig, ahogy a szaggatott mozgású, aprólékosan kidolgozott figurák groteszk arcai forgatták a szemüket. Életképeket láthatunk bugyuta versikékkel kísérve. Szoknya alá pillantás, buja vágyak, földre kakiló kisgyerek (a fekália bizony fel-le mozog), olyan zenével kísérve, ami horrorfilmek kötelező darabja, mikor az életre kelt bábu megindul gyanútlan áldozata felé. Lelkes specialisták találtak rá a valenciai gépre, és újították fel alaposan. A Szigeten látható utoljára, majd múzeumba kerül a szerkezet. Érdekes belegondolni, hogy ez a dolog őseinket elámította és megnevettette.
Utoljára még elkényeztetnek minket a szervezők. Iggy Pop délután lép színre, a napsütésben, de ez a Blikken kívül senkit nem zavar. Garantált a pörgés, ugrálás, rakenroll, annyi energia, mint az övé, mindig jól jön napszaktól függetlenül. Szeretném én megérni Iggy életkorát, ugyanolyan fizikummal.
Mivel fáj a lábam, Palya Beát ülve fogom csodálni a Világzenein. Ő Mitsoura mellett a másik magyar csoda. Mesél a hangjával.
A Besh o droM humora és táncolhatósága tömegeket fog vonzani, már csak azért is, mert ezzel egyidőben az Anima Sound System lép fel a Nagyszínpadon, akik már nem a régiek.
Az este szupersztárja természetesen a Prodigy. Több, mint tizenöt éves pályafutásuk alatt már utat bejártak, de kategorizálni lehetetlen őket. Ugyanúgy fog tombolni a punk, a rocker, a trendi partyarc és a borult hippi, sejthetően legalább akkor tömegben, mint Radioheaden.
Aki mégis kevésbé elektronikus, ám ütős élményre vágyik, az nézze meg mindenképp az Afro Celt Sound Systemet. Lesz még Kutya Vacsorája, PUF, Morbid Angel a Hammeren (Uj Péter valamiért ezekre izgul), éjfélor TÁP Színház, Korai Öröm, és szokás szerint zárásként napkeltéig Sziámi. Tessék válogatni, de sírva könyörgöm, ne a mindenhol szóló konzerv zenés sátrak előtt tömörüljenek. Ne. Azokat bármikor lehet hallani évközben.
Nosza, irány töltődni még utoljára, mert holnaptól hétköznapok jönnek, még hétvégén is.