Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért
felelős államtitkára a megnyitón az ország “legérvényesebb”
kiállítóhelyének nevezte a MODEM-et, amely már több mint százezer
látogatót fogadott.
Megjegyezte, a Szabadkéz rajzkiállításon minden együtt van: a
kurátorok ötlete, a nézők igénye és az alkalmas kiállítóhely.
Halász János méltatta a MODEM gazdag múzeumpedagógiai sorozatát,
amely “segít a jövő nézőinek magtalálásában”.

Elismerően szólt a debreceni önkormányzatról, amely nem kötelező
feladatként működteti a MODEM-et. “Kevés város vállal ilyet” – mondta,
s reményét fejezte ki, hogy az idén is zökkenőmentes lesz a
kiállítóhely működése. Az intézmény programjait, csakúgy, mint tavaly,
az idén is támogatni fogja a kulturális államtitkárság – tette hozzá
Halász János.
Kukla Krisztián, a MODEM igazgatója, a kiállítás egyik kurátora
felidézte, hogy a köztudatban a rajz a 20. századig – alárendelt
szerepben – más képzőművészeti ágak kiegészítőjeként élt. A grafika
átfogó fogalmához kapcsolták, amely magában foglalt minden, papírra
készült művet, beleértve az egyedi rajzot, a sokszorosított és az
alkalmazott grafikát.

A MODEM kiállítása a modern magyar művészet kezdeteitől ismerteti
az egyedi képzőművészeti rajz 1945 utáni tendenciáit, legizgalmasabb
kísérleteit, eredményeit, több mint 50 olyan alkotó munkáin keresztül,
akik szerepet játszottak és játszanak a művészi rajz jelenleg
megfigyelhető térnyerésében, Gulácsy Lajostól Bukta Imrén át a Gruppo
Tökmagig.
A kiállítás bemutatja többek között Vajda Lajos 1940-ben készült
organikus szénrajzsorozatának egyik emblematikus darabját, valamint
Barcsay Jenő anatómiai sorozatának több lapját is, a művész 1950-es
évek elejéről származó alkotásaival együtt, érzékeltetve a rajz 20.
századi szerepváltozását, önálló művészeti ággá válásának állomásait.

A magyar avantgárd egyik vezető egyénisége, a robusztus képi
világáról ismert Uitz Béla érzékeny finomságú tanulmányrajzokkal
szerepel a tárlaton. A rajzolás hagyományát viszi tovább Bukta Imre
1977-ből származó vonalkázott struktúrája, de ide sorolhatók Kovács
Attila, Bak Imre, Maurer Dóra, Galántai György, Kelemen Károly, Kovács
Péter és Pinczehelyi Sándor művei is.
A kiállítás betekintést nyújt a kortárs magyar rajz
határterületeket megcélzó kísérleti munkáiba, valamint nagy figyelmet
fordít a médium sokoldalú, változatos használatának bemutatására –
ismertette Kukla Krisztán.

A tárlat speciális múzeumpedagógiai programmal egészül ki: a
megnyitó után rajzturkáló nyílt a MODEM fogadóterében. Ki-ki kereshet
magának egy jó rajzot, ha cserében maga is ott hagy egyet, amelyhez
már nem ragaszkodik. Bárki próbára teheti ügyességét egy különleges
rajzeszközzel: egy ceruzát madzagok segítségével irányítva rajzolhat a
falfelületre.
A kiállítás ideje alatt minden hónap második és negyedik
szombatján délelőtt közösségi rajzolásra várják a kicsiket és
nagyokat, ekkor egy-egy óriási méretű papírlapot lehet telerajzolni.