Hogy miért éppen ezek az évtizedek a szemlélődés tárgyai? A kérdés jogos, ám ha
jobban belegondolunk, a válasz is egyértelmű. Hiszen a XX. századi hatalmak
– Spanyolországban is igyekeztek elnyomni és visszaszorítani minden egyes olyan
törekvést, amely a mindenkori kormányt és rendszert kiritikus éllel mutatta be.
Nos, ez a pár évtized a spanyol fotózás meghatározó része lett, hála három
nagyszerű magazinnak, (Nueva Lente, Afal, Photovisión). Az újságok képei újra
megelevenedtek, vándorkörútra indultak Európa-szerte, hozzánk Athénból érkeztek,
innen pedig Belgrádba viszik őket tovább.
Az Alfa magazin képei,
abból is adódóan, hogy az 50-es években készültek, kevésbé harsányak, sok-sok
portré, életképek (anya gyermekével, utcán “elkapott” pillanatok) gazdagítják.
Az atlétatrikós középkorú férfi, a fiatal lány (Michele), a profilból fotózott
nő és az abszolút favorit: a kecses, elegáns, kalapos hölgy képe a feborult
ütött-kopott székek között.

Magával ragad és színes
forgatagával, elgondolkodtató fotóival nem hagynak ingerek nélkül a Nueva Lente
(Új Lencse) magazin büszkeségei. Itt “mindent megkap az ember”. A rendszer
bírálata, az emberek nyomorúsága, ugyanakkor mindent legyőző életvidámsága
akadálytalanul áramlik a befogadó felé. Meg kell jegyezni, hogy az irónia, a
humor erőteljesen jelen vannak már ezeknél a képeknél, valamint a kontrasztokra,
az ellentétpárok ábrázolására fektettek nagy hangsúlyt a készítők. Elég csak
megnézni a metrómegállóban ücsörgő idős bácsi fotóját, aki mellett egy hatalmas,
izmos férfitestet megjelenítő plakát látható. A hippiéletről is láthatunk
pillanatokat, és a kék hal, szájában egy szipkával, ami önmagában véve is vicces
látvány. A Nueva Lente egyébként a 60-as, 70-es évek társadalmát, világát
tárja elénk, talán egy kicsit másképp, mint ahogy azt eddig megszokhattuk.

A harmadik újság, a Photovisión, a Nueva Lente utódaként jött
létre, avantgárd hagyományokat folytatván. Az újságot nem az érdekelte, hogy
milyen lesz a fotó, amikor elkészült, hanem sokkal izgalmasabbnak tartották
magát a fényképkészítési eljárást. Példákat bőven láthatunk erre a fotók között.
A groteszk, mint esztétikai minőség, erősen képviselteti magát, elég, ha arra
gondolunk, hogy egyszerre tragikusak és komikusak a parton szerény körülmények
között strandolni készülő emberek.
Mindhárom újságnak a címlapjai
is megtekinthetők eredeti formájukban egy kisebb teremben a főkiállítás mellett,
érdemes megcsodálni, különos tekintettel a Nueve Lente színes borítóira és az
Alfa nőket ábrázoló címlapjaira.

A kiállítás augusztus 14-ig
marad Budapesten a Cervantes Intézetben, ha ki akartok kapcsolódni vagy valami
eredetire fáj a fogatok, jobb programot keresve sem találhatnátok, mint ez a
fotókiállítás. Emberek és életük, melyek talán még napjainkban is szolgálhatnak
tanulsággal.