A legnagyobb online TV-s szolgáltató legújabb terjeszkedéséből szerencsére mi sem maradtunk ki, 130 országban – köztük például Indiával (ám Kína még mindig kimaradt a szórásból) – indult el idén a Netflix, ami az amerikaiaknál már lekörözte a kereskedelmi TV-ket. Kérdés, nálunk mire lesz képes.
A céget 1997-ben (fun fact: egy évvel a Google alapítása előtt!) Reed Hastings alapította, hogy honnan jött az ötlet? A Blockbuster (Egyesült Államok egyik legnagyobb videokölcsönzõ-hálózata) 40 dollár késedelmi díjat rótt ki rá egy Apollo 13 videókazettáért. Ezek után mit tett? Saját céget alapított. Így majd’ 20 évvel később, úgy tűnik, egészen jó ötlet volt.

A Netflix tulajdonképpen egy internetes videotéka. Egy hónap ingyenes próbaidőszak után befizetsz 7,99-11,99 eurót (a legolcsóbb kis felbontást és egy eszköz használatát tartalmazza, a legdrágább pedig már Ultra HD-t kínál, amit akárnégy eszközön élvezhetsz) és már kezdhetsz is válogatni a több ezer film és sorozat közül. Használatához nincs szükség TV-s előfizetésre, bármilyen eszközön, okostelefonoktól kezdve, tableteken át, de akár okostévén is elérhetőek a tartalmak.

Az egyik legnagyobb előny pedig…jöhet a dobpergés…nincsenek reklámok. Egyáltalán.

Nem akar majd senki semmilyen babapopsi törlőkendőt eladni neked, miközben épp kedvenc sorozatod valamelyik részét nézed.

Itt jön a kérdés: mennyire változtatja majd meg a Netflix a hazai tévénézési szokásokat? Egyelőre nehéz elképzelni, ahogyan családok a vasárnapi ebéd után egy közösen kiválasztott sorozat elé ülnek le, de azért nem tűnik ez teljesen lehetetlennek. Sőt, valószínűleg több értéket képviselő tartalom jutna így el valamennyi ex-tévéfanatikushoz. Előidéz majd nálunk is akkora változásokat, mint az USA-ban, vagy az emberek maradnak a kereskedelmi tévék argentin szappanoperáinál és a negyvennyolcadik valóságshow szériánál? Ez még a jövő zenéje.

Mindenesetre könnyen párhuzamba állítható a jelenség a különböző zenei streaming szolgáltatások – Spotify, Deezer és társai – megjelenésével, amelyek ugyanígy havidíj ellenében kínálnak végtelen mennyiségű elérhető zenét.

Vajon ezek együttese képes a torrent oldalakat a szakadék szélére sodorni?

Egy dolog miatt nem valószínű. Ugyanis a Netflixre nem a megjelenés napján kerülnek fel a sorozatok új részei, hanem később, egész évadok egyben. Így a mindenki által heti szinten várt epizódok miatt biztosan megmaradnak az illegális felületek is.

Mindenesetre nem véletlen, hogy a Netflix mára már több mint 50 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik. Felmérések szerint egy átlagos néző napi 90 percet tölt előtte, amely esetében 90 percnyi izgalmas/vicces/megható tartalmat takar, nem pedig 60 perc valamit és 30 perc reklámot. Nem mindegy. A szolgáltatás pedig okosabb, mint gondolnád, hiszen törekszenek arra, hogy felmérjék az ízlésed alapján milyen más műsor való neked, mi tetszene még azokon kívül, amiket jelenleg nézel. Eddigi legnépszerűbb tartalma a Breaking bad volt, ám azt hinnék, a House of Cards sikere puszta véletlen volt? Szó sincs erről. Csak figyelmesen követték, mit néznek a felhasználóik. Egy ilyen kidolgozott koncepció után pedig nem véletlen, hogy havi szinten 10 milliárd órát töltenek az emberek előtte. Valószínűleg hónapok kérdése és nálunk is a legújabb Netflix-es sikersorozat lesz a téma reggel a hármas metrón.