Orietta Rossini a tárlat csütörtöki római sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett Museo dell’Ara Pacis nem csupán Augustus császár Békeoltárát (az Ara Pacist) mutatja be, hanem nagyszabású időszaki kiállításoknak is otthont ad.
Ezúttal különösen szép kiállítás érkezett a budapesti Szépművészeti Múzeumból, amely átélhetővé teszi az előző századforduló Párizsának hangulatát, és biztosan közel áll majd a francia festészet, zene vagy irodalom kedvelőinek szívéhez – mondta el.

Claudio Parisi Presicce, a római önkormányzat kulturális hivatalának vezetője hozzátette: Henri de Toulouse-Lautrecet részben személyes tragédiája vezette el ahhoz a különleges látásmódhoz, amellyel rövid élete során senki máshoz nem hasonlíthatóan örökítette meg a Belle Époque Párizsának éjszakai életét: a kávéházak, kabarék, színházak, bordélyok világát.

Claudio Parisi Presicce kiemelte, hogy Rómát különleges kötelék köti a Szépművészeti Múzeumhoz, hiszen 1870-ben lett Olaszország fővárosa, abban az évben, amikor a Szépművészeti gyűjteményének összeállítása is megkezdődött.

Baán László hozzáfűzte: a budapesti múzeum olasz kapcsolatai nagyon intenzívek ma is, hiszen több mint ezer alkotást őriz itáliai művészektől, két évvel ezelőtt egy fontos reliefet kölcsönöztek a Museo dell’Ara Pacis egyik kiállítására, a milánói Palazzo Realéban pedig februárig csaknem nyolcvan budapesti remekművet láthat az olasz közönség.

A tárlatot Bodor Katával együtt rendező Gonda Zsuzsa felidézte, hogy tavaly Toulouse-Lautrec születésének 150. évfordulója előtt a Szépművészeti nagyszabású kiállítással tisztelgett, amely több mint 100 ezer látogatót vonzott.
A budapesti múzeum kollekciójának különlegessége, hogy Toulouse-Lautrec ma ismert 360 sokszorosított grafikájából 240-et tartalmaz; az elsőt még 1901-ben, a művész halálának évében vásárolták.

Toulouse-Lautrec életében 1891-től igen fontos szerepet játszott a litográfia, nagyméretű plakátokat, kottacímlapokat, könyvborítókat, gyűjtők számára készített, kis példányszámú nyomatokat, művészalbumokat egyaránt alkotott kőnyomatos technikával.
A Budapestről érkezett anyagot öt tematikus csoportba rendezték a kurátorok. Párizsi éjszakák címmel a Belle Époque leghíresebb szórakozóhelyei, a Moulin Rouge, kávézók, kabarék elevenednek meg, és Toulouse-Lautrec olyan kortárasaival ismerkedhet meg a közönség, mint Jane Avril és Yvette Guilbert táncosnők vagy Aristide Bruant színész.

A Dívák szekció fő alakja a kiállítás plakátján is szereplő Jane Avril, aki mellett feltűnik May Belfort, Yvette Guilbert és Mademoiselle Cha-U-Kao is, a Színház elnevezésű egységben pedig teátrumok színlapjai, jelenetábrázolásai jelennek meg.
Toulouse-Lautrec “az éjszaka hölgyeit” is gyakran megörökítette a grafikai munkássága csúcspontjának is tekinthető sorozatokon, míg az ötödik szekcióban személyes hangulatú munkáit gyűjtötték egybe: többek között barátai számára készített címlapokat vagy a Bois de Boulogne lóversenyeit megörökítő nyomatokat