Az előadás szövegkönyve a regényre épít, s a színpadi változatot Pozsgai Zsolt írta és rendezte. A történetet ismerhetjük tehát filmből, könyvből, de akár már színpadon is láthattuk, hisz’ 2002 januárjában Pozsgai Zsoltnak alkalma nyílt megrendezni a kecskeméti Katona József Színházban is.
A mű érdekessége, hogy a főhős, Norman Bates alakját egy valódi sorozatgyilkosról mintázták. Ed Gein több horrorfilm szerzőjét is megihlette már, így a Pszicho-n kívül az ő története szolgált alapul például a Texasi láncfűrészes című filmhez is.
Térjünk vissza a Pszichohoz és a Kamaraszínház előadásához. Az Ericsson Stúdió ideális helyszín. Mivel kicsi, bensőségesebb, így sokkal jobban átéljük a drámát, s érezzük az egész atmoszférát. Az előadás díszleteit és jelmezeit Mira János készítette, aki szintén részt vett már a 2002-es darab munkálataiban is. A díszletből remekül sugárzik az elhagyatott motel rémisztő hangulata. Régi poros bútorok, pókhálóval átszőtt kitömött állatok vannak mindenütt.
A jelmezek egész hétköznapiak, de ezzel nincs is semmi probléma, hiszen így nem vonják el figyelmünket a cselekményről.
Hiába ismertem a történetet, hol rettegtem, hol izgultam, hol pedig csak ámultam a Normen Bates-t alakító Jánosi Dávid tébolyodott játékán.
Dávidot legtöbben az egyik kereskedelmi televízió esti sorozatából ismerhetik. Ám több színházi alakítása után, úgy gondolom, hogy ennél sokkal többre hivatott. Színpadi, akár nagy-, kőszínházi szerepekre. Bámulatos, ahogy a fiatal színész átszellemül, s előadja a meghasadt elméjű gyilkos figuráját.

Nem szabad megfeledkezni azonban az előadás többi szereplőjéről sem, akik szintén fergeteges alakítást nyújtanak: Dobó Kata, Andai Györgyi, Bank Tamás, Dózsa Zoltán