Singer Magdolna, Elle irodalmi díjas újságíró, író, mentálhigiénés szakember,
hospice- és gyásztanácsadó nem csak tanítványa volt Polcz Alaine-nek, hanem
közeli barátja is. Ez az erős gyökereket eresztett barátság ízesíti meg a
könyvet, így sokkal mélyebb és több egy átlagos interjúkötetnél. A Partitúra
című könyv közvetlen, egyszerű mondatfűzésű, barátságos hangvételű, nehezen
letehető olvasmány. Sőt, több egy egyszerű olvasmánynál, egy interjúnál, ez egy
életről-halálról alkotott vallomásfüzér.

„Egy olyan embernek a
haldoklása, aki egész életében a halálról és a meghalásról tanított,
reflektorfénybe került. Sokan glóriát tettek a feje fölé, és amikor – hosszan
elhúzódó haldoklása miatt – ezt a glóriát lehullni látták, csalódtak Alaine-ben.
De Alaine soha nem viselt glóriát, emberi volt, erényekkel és hibákkal, mint
minden más földi halandó. Haldoklása csak annak okozhatott csalódást, aki
képzelt elvárásokat támasztott feléje, amelyeknek természetesen lehetetlen
megfelelni.”

Polcz Alaine sok segítséget nyújtott a haldoklóknak, s
hozzátartozóiknak, foglalkozott a mentális betegek művészetterápiájával,
játékdiagnosztikával, tanatológiával, az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar
Hospice Mozgalom. Tudományos, valamint írói tevékenységéért számtalan állami
kitüntetést kapott. Sokak számára adtak erőt szavai, sugárzó hite, optimizmusa,
s az, hogy egész lényét áthatotta a segíteni akarás. Munkatársai így emlékeztek
rá: „Szenvedélyesen szerette az életet, hiszen tudta, milyen értékes.” Polcz
Alaine-nek számos tanulmánya, könyve jelent meg, mégis egy szakácskönyv –
Főzzünk örömmel! a címe – lett a legnagyobb sikere. „Pont egy szakácskönyv.” –
emlegette.