Folytatódik a művészetek moziba csempészésének nemes küldetése, ezúttal a milánói Scala kulisszái mögé pillanthatunk be a Pannonia Entertainment jóvoltából.
A művészet templomai-sorozat második epizódját látatlanban nehezen tudtam elképzelni. Egy múzeumról szóló film létjogosultsága még érthető: műtárgyak sokasága garantálja az esztétikai élményt, amelyek ugyanakkor anekdoták garmadájának is kiindulópontjai lehetnek. De hogyan lehet másfél órán át mesélni egy koncertteremről? Mint kiderült, természetesen az itt megforduló művészeken keresztül. És persze a zenén. Ahogy elkezdődött a Milánói Scala, a csodák palotája, eloszlottak az aggályaim: bő kétszáz év alatt elég sok minden történt a világ egyik legismertebb dalszínházában, amit a filmnek többé-kevésbé sikerült is szórakoztatóan elmesélnie.
Az intézmény életének fonalát néhány héttel december 7. előtt vesszük fel, ugyanis minden évben ezen a napon, Szent Ambrus napján indul a Scala új évada. A Milánói Scala tehát laza határidő-dramaturgiára épít, amiről aztán időről időre elfeledkezünk, hiszen ebben az épületben csak látszatkérdés az aktuális szezonnyitó premier sikeressége. De sebaj.
A cikk folytatása ITT!
Hozzászólások