Végre senki nem lepődik meg egy zipzárakból összevarrt táskán, lila mignonokon, szőrös cipőkön, lukas kalapokon, bojtos esernyőn, legófülbevalókon. A WAMP elérte a célját.
2006. július 16. óta havonta kerül megrendezésre Budapesten a londoni és New York-i vásárok mintájára szervezett WAsárnapi Művész Piac. Reméljük New Yorkba is eljutunk egyszer. A pesti WAMP-on 4-5 ezren is megfordulnak, magyarok, külföldiek vegyesen. Persze a külföldieknek jóval nagyobb a vásárlóerejük, mert vastagabb a pénztárcájuk… viszonylag. Azt nem értem, hogy szedett-vedett anyagokból összefércelt kisszoknyákat, csak azért, mert nem lehet kapni a klasszikus shopping útvonalakon, miért kell tizenezrekért árusítani??? Oké, hogy egyedi tervezés – bár majdnem rám sóztak már egy kabátot a WAMP-on, úgy hogy egyedi tervezésű, de véletlenül a mellettem álló csajnak is pont olyan volt, hiába egyedi, ha fut még egy tucat az enyémen kívül – és kézi munka, kisszéria, meg ilyenek, de azok az árak irreálisak!
A magyar divattervezőknek, tudniuk kellene különbséget tenni a haute couture és az utca divatja között. Hiába a gyönyörű tervezésű ruha, hiába egyedi, hiába kézi munka, ha az anyag minősége csapni való! A WAMP helyett a divattervezőink, kreatív kézimunkásaink helyében csoportosulásra hívnám őket, álljanak össze 10-en, 20-an és nyissanak egy állandóan nyitva tartó üzletet frekventált helyen, legyen bevételük mindennap, és ne rugaszkodjanak el ennyire a valóságtól, szép anyagokból tervezzenek még szebbeket!
Menjünk ki vasárnap a WAMP-ra, hátha találunk, valami alkalmit!
Hozzászólások