A történet két tűzoltóról szól, akik legalább annyira heteroszexuálisok mint
amennyire jó barátok. Larry családapa, feleségét pár éve elvesztette, gyermekeit
egyedül neveli. Vagyis majdnem egyedül, segít neki egy házvezető-dadus, akit
viszont a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk nőnek, az ukrán súlyemelő
megnevezés biztosan közelebb áll a valósághoz. Chuck a szívtipró, aki Mr.
Február volt a helyi tűzoltó naptárban, és a csajok bandástul ragadnak rá, sőt
testvérpárok mennek ölre, ha Chuck legféltettebb kincséről van szó.
Röviden
és tömören Larry megmenti Chuck életét egy tűzoltásnál, mire felelőtlen barátja
megígéri, hogy mindenképpen viszonozza a szívességet. Larrynek pedig akad
kérnivalója: gyermekei ugyanis nem lehetnek biztosításának kedvezményezettei,
csakis Larry házastársa jogosult erre. Egyetlen megoldás marad, Larrynek el kell
vennie Chuckot. Eredeti ötlet, meg kell hagyni, csak nem értem, hogy ez hogy
pattanhatott ki annak a forgatókönyvíró párosnak a fejéből, Alexander Payne és
Jim Taylor urakról beszélünk, akiknek a Sideways- Kerülőutak című nagyszerű
mozit köszönhetjük. Nem értem.
Adam Sandler és Kevin James tulajdonképpen
végigbohóckodja magát a kicsit több mint másfél órás mozin, de a várható
poénokon kívül szinte semmi újat nem kapunk. A mellékszereplőkön sem kell
meglepődnünk: Sandler – szinte – állandó partnere, Rob Schneider, is filmben
feltűnik, most éppen ázsiai ceremóniamesterként, és persze nevetünk rajta,
vagyis azon, ahogy szerencsétlenkedik.
A film persze politikailag abszolút
korrekt, megvan a színes bőrű tűzoltó coming out-ja az egész tűzoltóság, majd a
bíróság előtt. Némi nevelő szándékkal megtudjuk, hogy a melegekről rosszat
mondani olyan, mint amikor kövér embereket csúfolunk a súlyuk miatt, és úgy
élni, hogy nem vállalhatjuk fel önmagunkat, akik vagyunk, a legrosszabb dolog a
világon. Persze Amerikai az az ország, ahol még azok is megúszhatják a
börtönbüntetést, akik átvágták az államot, mert hát ők tulajdonképpen jót
akartak. Persze.

Akadnak azért jobb pillanatok a filmben, ezt nem is kell
mondani, és inkább ezt nézzük meg, mint a Férjhez mész – Mert azt mondtam című
borzalmat a helyes gitáros fiúval, ha már mindenképpen lagzis mozit akarunk.
Viszont ezeket a pillanatokat is inkább a mellékszereplőknek köszönhetjük: Larry
kevésbé fiús Eric nevű gyermeke egyszerűen zseniális és ennivaló. Ő maga a kis
Billy Elliot Hollywoodból. Steve Buscemi-től, aki a Chuckot és Larryt ellenőrző
hivatalnokot alakítja, pedig a mai napig kiver a víz. Sokkal jobb is lehetne, de
még így is zseni. Aztán ott van még Dan Aykroyd és persze a jó öreg Richard
Chamberlain, akit valószínűleg anyám is szívesen megnézett volna. Kár, hogy nem
volt túl nagy szerepe.
A nagy kérdés pedig, hogy vajon milyen a melegek
megítélése, megjelenítése a filmben? Hát, sok újat nem látunk. Klisék, Pet Shop
Boys, idióta női kosztümök. Adam Sandler pedig homoszexuálisnak is olyan, mint
mindig. Ő Adam Sandler. Ennyi.