Nagyszüleinknek, szüleinknek és még nekünk is a Balaton volt
minden nyár meghatározó tere. A ’80 előtt születettek emlékeznek még, hogy
micsoda hangulata volt a magyar tengernek. A később születettek már csak a
sztorizgatásokból, videó és fényképfelvételekről érezhetnek a sajátos életből,
nyaralásból, ami a Balatonon volt minden nyáron.
A képek, amik felötlenek
bennünk, ha meghalljuk a Balatont a következők: csavaros fagyi, piros-kék
gumimatrac, vizibicikli, nádas, éjszakai fürdőzés, nagy becsípések, összetákolt
nyaralók, Zimmer Frei, tömött vagonok a vasutakon, zötykölődés a megrakott
Zsigulival, Wartburggal, Trabanttal. Leégés, tejföl kenegetése a háton,
szúnyogcsípés, mezítlábas séták. A nosztalgia még most is fel-felkiállt bennünk,
ha valamit kidobnánk a lakásunkból, hogy „A nyaralóba jó lesz.” Akinek nem volt
nyaralója mehetett a táborba. Zánka, Balatonfenyves, Zamárdi. Csúcsszuper. Az
első csókok, az első szerelmek.
Sokszor
sajnálom, hogy nem készülnek már dokumentumfilmek a mai korról. Jó lenne
visszanézni, hogy milyen őrült iramban fejlődünk, rohanunk a kétezres évek
elején. Ezért is nagyszám egy ilyen összeállítás a 60-as és 70-es évek amatőr
felvételeiből, reklámjaiból. Rendkívül sokatmondó ez a jól összeszerkesztett öt
részből álló Balaton Retró. Művelődéstörténeti emlék, szociológiai tanulmány,
turisztikai csoda – a BALATON.
Hogy is kezdődött? “A Magyar Népköztársaság
belső viszonyai olyanok, hogy azokat büszkén megmutathatjuk barátainknak és
jóindulatú kritikusainknak egyaránt”. Hangzott el 1962-ben az Magyar Szocialista
Munkás Párt VIII. kongresszusán. Budapest mellett a Balaton a fő turisztikai
látványosság, kár lenne szögesdrót mögé rejteni a világ elől. Özönlöttek is a
külföldiek, az NDK-ból, aztán NSZK-ból, egy-két francia is akadt, ne meg a
valahol máshol, egy elérhetetlen vízparton csokira sült olasz srácok. Mind
jöttek csajozni, olcsó sört inni, lubickolni, ámítani a magyar lányokat és
megmutatni a rothadó kapitalizmus termékeit: a szuper verdákat, a csúcs
technikai eszközöket… megamindent. Mi meg elvittük őket az Anna-bálba, Tihanyba
ordibálni, meg vitorlázni. Ennyit adtunk, ez is sok volt. Néhny év múlva, mikor
a diktatúra már elfolyósan puha lett megjelentek a maszek lángososok,
zöldségesek, fagyiárusok és a kapitalizmus burjánzott.
A Balton Retroban
Papp Gábor Zsigmond olyan felvételeket gyűjtött össze, amelyből megismerhetjük a
SZOT üdülők kényelmét, az táborozások gyönyöreit, a szállodákat, kempingeket,
Cimmer Feriket, a téli berek csodáit és nyári Balaton lehetőségeit.
A retró
sorozat sikerre van ítélve. Akárcsak 1998-ból a Budapest Retró, ami nem úszta
meg, hogy két rész is készüljön belőle, hogy csengőhangként, illusztrációként
végezze, úgy a Balaton Retró sorsa is eleve elrendeltetett. A gyűlölt vagy
szeretett Kádár-korszak és a nosztalgia, keserédes emlékeink biztosan
piedesztára emelik ezt az összeállítást is.