Ha egy mondatban kellene jellemeznem a filmet, akkor azt mondhatnám: Mindent a szemnek, semmit az észnek. No, de nem egy francia művészfilmre ültünk be, úgyhogy nem is azt várjuk. A történet nagyon alap. A tudós testvérpár, idősebb tagja, felfedezés közben eltűnt, öccse, maradt a laborban, fia már tizenhárom, felesége most próbál új életet kezdeni, hogy ez sikerüljön, két hétre rábízza, halottnak vélt, eltűnt főhősünk, öccse felügyeletére. Mindenki húzza a száját, de egy őrületes kaland veszi kezdetét. Biztosan mindenki emlékszik ,hogy azt tanultuk magyar órán, hogy a címnek utalnia kel la tartalomra. Egy 3D-s filmnél, nyilván senki nem gondolja, hogy csak Jules Verne írása – a testvérek kedvenc könyve -, ihlette a címet. Erről természetesen szó sincs. Tehát a egyetemi tanárunk, aki eddig a labort sosem hagyta el és unokaöccse, az eltűnt báty nyomába eredtek. Egészen Izlandig jutottak, ott egy nagyon szép túravezetővel, elindultak a Föld középpontja felé. Természetesen erről senkinek nem volt sejtése, de azért odaértek. Innentől kezdve a látvány túlburjánzott, a hangeffektek dübörögtek, és a nézők, az egyen, 3D élményt nyújtó szemüvegükben, kapkodták a fejüket. Persze a film mit sem érne – vagyis nem lenne több, egy ostoba családi vígjátéknál – , ha nem ezzel a látványos technikával vetítenék, de azt el kell ismerni, hogy így nagyon jó. Élethű, nagyon veszélyesnek tűnő helyzetek, amiben mi is részt veszünk.
Semmi másról nincs szó ebben a történetben, mint néhány érzelmes jelenetről, hálivúdi sikertörténetről, de leginkább a látványról. Brendan Fraisertől nem vártunk többet, de ez épp megütötte az ő mércéjét, a kiscsávó humoros, a csaj meg szép. Van szerelem, küzdelem és izgalom. Menj el, ha szereted a nagyon veszélyes, izgulni való szituációkat, hihetetlen húsevő halakat, virágokat, dinoszauruszokat, és elhiszed, hogy lehet a Föld belsejében óceán, fotoszintetizáló – zöld!!! – növényzet, és a láva sem túl forró. Ne menj el, ha tiszteled Jules Vernét, és azt hiszed, itt sokkal többet megtudsz róla. Ez nem adaptáció.
Hozzászólások