Sokan csak akkor találkoznak ezzel, amikor számítógépet vásárolnak, pedig ez pont egy olyan hardver, amit akár fejlesztésként is lehet cserélni az alaplapon. Nézzük, miről is van szó!

Minden számítógép fontos eleme a grafikus kártya

Sok esetben nagyon fontos szerep hárul a grafikus kártyára. A képi megjelenítés rengeteget fejlődött az utóbbi évtizedekben, így sokak számára alapelvárás a nagyon komoly minőség. Hogy minden igényt kielégítsenek, a gyártók különböző erősségű darabokat gyártanak. Elég csak megnézni a PC Aréna videókártya kínálatát, látni fogjuk, mekkora a választék.

Erre a hardverre szükség van, mert nélküle nem fogjuk látni a képeket, a videókat a monitorunkon. A videókártya feladata, hogy a rendszer által küldött grafikus információkat feldolgozza, majd azt a képernyőn megjeleníthető változatra konvertálja. Ez az egység felel azért, hogy minőségi kép és szín jelenjen meg a monitoron.

Bár vannak alaplapra integrált változatok is, de ezek jellemzően kisebb teljesítménnyel bírnak, mint a komolyabb bővítőkártyás darabok.

1977: megjelennek az első videókártyák

1977-ben elkezdték sorozatban gyártani az első bővítőkártyákat, melyek célja az alaplapra integrált típusok bővítése. 1982-ig kellett várni, mire már (az IBM-nek köszönhetően) színes szövegkaraktereket is képesek voltak megjeleníteni.

Ekkor még analóg jelekké alakították az adatokat, viszont így a modern LED-es kijelzők ezt nem tudják értelmezni és megjeleníteni, mivel nekik már digitális jelre van szükségük.

A szabványok keletkezése is igen fontos, főleg a VGA, mint a legjelentősebb mind közül. Ez lett a legalacsonyabb közös nevező. Érdekesség, hogy ezt a mai napig is minden számítógép támogatja, még úgy is, hogy mára már sokkal nagyobb felbontású szabványokról beszélhetünk.

Így néz ki egy videókártya

Egy nyomtatott áramkörből áll, amin hűtőborda és ventilátor is van. Közelebbről megnézve a központi egységre lehetünk figyelmesek, mely egy GPU, azaz grafikai processzor. Ehhez kapcsoltan találhatunk még dedikált RAM-ot, ami az adatfeldolgozás sebességéért felel. Valamint olyan bővítőpontokat is láthatunk rajta, mint például a DVI vagy a HDMI, stb.

A GPU és a VRAM

Ahogy fent már említettük is, a központi egységet, azaz a grafikai processzort nevezzük GPU-nak. A számítógépek alaplapi processzorához hasonló a felépítése és a funkciója is. Ahogy egy CPU esetén, úgy itt is a teljesítményt mutatja, hogy mekkora az órajele (MHz), mely a feladatok feldolgozásának sebességét jelzi.

A VRAM pedig ugyanolyan itt, mint a CPU esetén a RAM. Átmeneti adattárolást, ezáltal gyors elérést biztosít a GPU és a kijelző között.

Mielőtt eldöntenénk, hogy milyen videókártyát vásárolunk, kérdezzük meg magunktól, hogy mire fogjuk használni. Sima irodai feladatokhoz elég még egy alaplapra integrált változat is. De grafikai munkákhoz és játékokhoz szükségünk lesz egy gyors és erős bővítőkártyára.