Nem teljesen ugyanaz, ha egy lány okos, vagy ha nem szeret szopni

A szakítás előtt

"-Okés. Szóval, adva van két szerzetes, oké, Egy monsignore fazon és egy normál szerzetes fazon, és horgásznak.-
Kezdtem teljesen felajzódni, ahogy ott álltam Sarah szobájának a közepén, és előadtam magam.
-És akkor egyszer csak a normál szerzetes kifog egy bazi nagy halat. És ilyet szól: "Aztaaa, ez aztán méretes kurannya!", mire a monsignore fazon rászól: " Fiam, figyelj oda hogy beszélsz!", erre a másik" Nem, atyám, ne haragudjon, de így hívják a halat: kurannya. "Ó, vagy úgy", válaszolja a monsignore.
-Aznap este a kolostorban új szerzetest avatnak, és úgy határoznak, hogy ünnepi vacsora gyanánt felszolgálják a halat.
-Mindnyájan leülnek, és hozzálátnak a halhoz, és a normál szerzetes fazon megszólal: "Öcsém, ez aztán nem semmi kurannya!", mire a monsignore. "Meghiszem azt, ilyen jó kurannyát, mint ez, még nem ettem soha!" Azzal odafordul a novíciushoz, és megkérdi tőle: "Hogy ízlik a hal?", mire a novícius fazon így szól:" Figyejj má, én ugyan nem vagyok oda meg vissza a halér, de az tutkó, hogy veletek skacok, háváj lesz a meló, bazmeg!"
A feltehetőleg önéletrajzi elemekből is építkező huszonegy éves William meséli ezt szerelmének Sarah-nak a szakítás előtt.
A szerző, Ethan Hawke, híres színész (Holt költők társasága, Életben maradtak, Gattaca), s az Ulpius-Ház Kiadó már Hamvazószerda c. regényét megjelentette.
E regény is kopírozza a cselekménybonyolítás Ethan Hawke-től megszokott elemeit, két fiatal a tervezett házasságkötés előtt meglátogatja a szülőket. Vagy mintha a megszokott környezet elhagyása, illetve az újra való rácsodálkozás a Zabhegyező-ből lenne olyismerős, vagy a közvetlen teenagerekhez szóló bizalmas, kötetlen hangnem?

A megismerkedés

"Sarah éppen akkor érkezett Seattle-ből,ésolyanokkal volt, akiket én is ismertem. Egy lilaagyú haverja, aki esküdözött, hogy neki van vaginája, egymásmellé ültetett le bennünket az asztalhoz."

A szerelem könnyen jön

"Kezdtem valóban megkedvelni. A Cornellre járt-ez nem volt rossz egyelőre. Manchasteri volt, Connecticutból, csakis fekete női szerzőket olvasott, és nemrég tett pontot egy hároméves kapcsolat végére."

Az előzmények:

"Amikor Sarah-t megismertem, már egy ideje mást se csináltam, csak összevissza csavarogtam a városban, egy csomót piáltam, és az indulásra vártam. Az utolsó lányt, akivel lefeküdtem, egy East Village-i bárban ismertem meg, valami Chery Tavern, vagy ilyesmi nevűben. Egész kicsi hely volt, csupa fa és füst. Lecsatlakoztam Deckerről és a tökrészeg cimboráiról, hogy aztán itt kössek ki, és folytassam a piálást, de most már magamban. Hátul volt egy kis biliárdasztal, és alig telt el pár perc, odajött hozzám ez a csaj-feszes, fekete miniszoknya volt rajta, a pólóját pedig felgyűrte, és a mellei között megcsomózta-, és kérdezte, nincs-e kedvem játszani. Játszottunk pár menetet, s közben a kezünk egy kissé talán túl sokszor súrlódott egymáshoz. Egy idő után elkezdtem neki segíteni neki a lökéseinél, egyik kezemmel átfogva a csupasz derekát, s közben a segge hozzádörzsölődött a combomhoz. Végül odajött hozzám a bárpulthoz, ahol egy magas, támlátlan bárszék tetején gubbasztottam, egészen közel hajolt az arcomhoz, és azt suttogta: Mit szólnál egy velőtrázó baszáshoz?

A bimbózó szerelem naturalizmusa

Volt valami titok az ágya körül. Az egész testét tisztának, nedvesnek és termékenynek éreztem, mintha lenn a föld mélyében lett volna. A lepedő összegyűrődött, és én a hátam alatt éreztem a matrac anyagának durvaságát. Sarah fölém csúszott. Súlyos melle végigsimította a mellkasomat. Teste minden porcikáját belülről akartam megtapasztalni. Sarah mindkettőnk izgatásáról gondoskodott. Végül, teljes csendben, beleélveztem a tenyerembe. Nem akartam, hogy tudja. Miután elaludt, felálltam, és igyekezve megtartani az egyensúlyomat, kitámolyogtam a fürdőszobába, hogy lemossam a kezemet."
Aki olvasta a Hamvazószerdát, nem lepődik meg azon, hogy a szerző bemutatja a főszereplők szüleit. E regényből hiányzik ugyan egy olyan nagyformátumú szülő, mint amilyen volt Bill, de Sarah anyja sem egy egyszerű eset:
"-Én azonban mindennap azért imádkoztam Istenhez, hogy tartsameg a lábát ilyen kissé vaskosnak, ugyanis a formás lábú nők általában azt hiszik, megengedhetik maguknak azt, hogy unalmasak legyenek. Én úgy gondolom, hogy ez tényleg így van. Nekem nagyon szép, formás lábam volt-jelentette ki, és csontos kezével végigsimított az egyik lábán, amelyen , mivel átvetette a másikon, összeráncolódott a ruha-, de mindig csak bajom származott belőle.- Kézbe vette a villáját, és újra hozzáfogott az evéshez. Közben felém pillantott. Ön férjnek egy kissé túl jóképű- jegyezte meg. -Nem árt, ha az ember óvatos a jóképű férfiakkal. Azok mindig részegesek.
…
"-Én nem akarok különleges lenni, mama. Az ember "hasznot" hajthat avval is, ha énekel. A világnak szüksége van énekesekre, nem? -kérdezte Sarah.
-A világnak igen, de anyádnak nem -válaszolta Mrs. Wingfield játékosságot mímelve. -Az anyádnak egyáltalán semmi szüksége énekesekre. És én azt hiszem, hogy New Yorkban aránytalanul sok van belőlük.
-Mama, te részeg vagy.
-Igen az vagyok. Sok hibám van, de ezek közül nem az a legnagyobb, hogy iszonyúan hiányzik a lányom."

Szakítás utáni rendezett visszavonulás

Samanthán feszes, fekete Levi's és egy rózsaszínű moherpulcsi volt, jól látszott benne, milyen figyelemreméltó cickói vannak. Nem olyan lógósak, mint Sarahnak. Két hét alatt ő volt már a harmadik lány,
akivel lefeküdtem

Ethan Hawke újra "nemzedékregényt " írt. Kedvelni fogja mindenki, aki nyomtatásban akarja viszontlátni a saját első szerelmének mámorát, és a vesztett illúziók örvényét. Irigylem azt, aki még csak ezután olvassa.

Ethan Hawke: Mi a gond velem?
Ulpius-Ház, Budapest