Nagy meglepetéssel és mély fájdalommal olvastuk a Litera közleményét, miszerint hirtelen egészségügyi probléma következtében halt meg Térey János.
Debrecenben született, 1970. szeptember 14-én. Első verses kötete fiatalon, 21 éves korában jelent meg Szétszóratás címmel.
Az első díját 1995-ben nyerte el (Déry Tibor-díj), majd József Attila-díjat, Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, Szép Ernő-jutalmat, Füst Milán-díjat, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat kapta meg. Ő volt az egyik legfiatalabb író, aki megkapta az Aegon-díjat: az elismerést az Asztalizene című művéért kapta meg 38 éves korában.
Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Majd a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll című verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012).
Írásait több nyelvre is lefordították: angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre is.
Hozzászólások