-DJ neved? / csapatod neve és amit tudni kell róla?
-Nevem LNF, ami a Late Night FM rövidítése. Amikor a nevet kitaláltam, az volt az alapötlet, hogy mint egy jó zenei rádióadónál (innen az FM), bármikor hall is valaki zenélni, bármilyen stílusban, mindig kiemelkedő, izgalmas zenei élményben részesüljön.

-Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével?
-Hála szüleim óriási lemezgyűjteményének, már úgy 3-4 éves koromban. Szerencsére a zenei nyitottságukból rám is ragadt bőven!

-Milyen előadók voltak kezdetben hatással rád? És most?
-Kisebb koromban, azaz kb. 9-10 éves koromig elsősorban az otthon ért hatásokból táplálkoztam, ezek főleg a 60-as, 70-es évek rock, jazz, progresszív/pszichedelikus zenéi voltak, ezután még több rock/metal, majd beleásva magam a kevéssé ismert zenekarok munkásságába jött az ipari zene, innen meg már nem volt nagy ugrás az elektronikus zenék világa.

-Mikor és hol DJ-ztél először? Hogy kerültél a lemezjátszó mögé?
-Tudatosan készültem a dologra, nem spontán alakult így. Úgy ’98/’99 körül elég sok olyan pozitív hatás ért az elektronikus zenék világából, amelyek hatására megérlelődött bennem, hogy szeretnék ezzel komolyan foglalkozni. Ilyenek voltak pl. az akkori partik, zenei téren pedig a Northern Exposure ill., a Global Underground-mixsorozat korai darabjai. Ezeken is több stílus kapott helyet, mégis egységes volt a hangzásuk, ugyanakkor egyedi is. Eleinte játszottam alkalmanként rádiókban (pl. Tilos, Radio Jam), első “éles” fellépésem Keszthelyen volt a Colorsban, Chriss és Tommyboy előtt.

-Milyen stílusú zenéket játszol mostanában?
-Milyet nem… ;-) Mindig fontos számomra, hogy változatos legyen az adott szett, amit éppen játszom, természetesen nem öncélúan. A mai napig nagyon sok időt fordítok a zenék válogatására. Bulikban mostanában főleg az olyan energikus, “fúziós” zenéket preferálom, amik akár több stílus hatásait ötvözik, akár techno, akár break, esetleg electro house, ugyanakkor nagyon szeretem a mélyebb hangzású zenéket is, pl. a deep house-t. Nem is szeretek stílusokban gondolkodni, vagy megfog egy zene, vagy nem.

-Melyik volt az első olyan track, amit már alig vártál, hogy lejátszhass? Hogy jutottál hozzá/hol szerezted?
-Hú, sok ilyen volt… az biztos, hogy a legelső lemezeim között volt Timo Maas és Ian Wilkie közös zenéje, a Twin Town, annak nagyon örültem, de volt ott már akkor is David Alvarado, Plump Djs, Good Looking Records-os drum & bass. Volt viszont olyan zene, amire éveken át vadásztam, annyira nehéz volt beszerezni, végül e-bay-en találtam meg. Lehet, hogy ezt ma már nehéz elképzelni, de 10-12 évvel ezelőtt voltak a lemezboltok, és pont. Ugyanakkor a személyes kapcsolatoknak ez kimondottan jót tett.

-Kedvenc dj-d? Kedvenc producered? Kedvenc kiadód? Kedvenc lemezboltod? Kedvenc klub?
-Több is van, mindent megtetszik, ami inspirál. Előadók közül például lehet Scuba-tól James Holdenen át Scratch Perverts-ig bármi.

-Rezidens vagy valahol? Ha igen, mióta, hogyan kerültél oda?
-Most éppen Antropos-os bulikon játszom többet, de volt már több hely is, mindegyiknek megvan a külön kis sztorija, viszont arra büszke vagyok, hogy általában a zene miatt hívtak, nem az ismeretségek miatt.

-Legjobb buli, fellépőként és nézőként?
-A legnagyobb élményem 2000-ben, Berlinben ért, mikor barátaimmal véletlenül haverkodhattunk Danny Tenagliával, és közelről figyelhettem olyan előadókat, mint Josh Wink, vagy Richie Hawtin. Itthon legutóbb Zodiac Cartelre buliztam jót.
Fellépőként mindig élményszámba ment, ha egykori példaképeimmel játszhattam együtt (pl. Elite Force, Meat Katie, Palotai, stb.), vidékre is mindig szívesen mentem, ott mindig lelkesek voltak az emberek, Nyíregyházán anno óriási bulik voltak. A VOLT-fesztiválon is nagyon jó érzés volt játszani. Valójában azt hiszem, hogy még mindig nagyon élvezem az összes alkalmat! :-)

-Milyen zenéket hallgatsz otthon?
-A régi kedvenceken kívül tájékozódásképpen sok aktuális válogatást, mixet, de van, hogy egy régi rocklemezt teszek fel, ha olyan hangulatom van. A belassult, “stoner” zenéket, például a Kyuss-t nagyon szeretem.

-Mi a véleményed az általad képviselt irányzat hazai és nemzetközi helyzetéről? Múltja, jelene, jövője?
-Ma már szinte nincs is határ, ami elválasztja az undergroundot és a mainstreamet, ezért nem is érdemes ilyen kategóriákban gondolkodni. Az persze pozitív, hogy többekhez jut el az elektronikus zene, viszont a még ismeretlen minőségi zenéknek, előadóknak nehezebb érvényesülni a tömegtermelésben, nehezebb megtalálni őket. Több idő, türelem, nagyobb kíváncsiság kell ehhez. Az eszközök ugyan szinte mindenki rendelkezésére állnak, viszont az információ mennyisége már szinte feldolgozhatatlan, így sokan boldogok azzal, amit eléjük tesznek.